A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

tanyai kápolnában az iskolák államosítását kifogásolta. Négy évre ítélték. Szegeden és Vácott ülte le. Utána Kistarcsára internálták, s csak 1953 őszén szabadult. Pannonhalmán talált menedéket, ott is hunyt el. 1946 nyarán betiltották a KALOT-ot. P. Békési a jezsuita templomban tartott prédiká­ciójában báránybőrbe bújt farkasoknak minősítette a hatalom bitorlóit. Följelentették, becitálták a rendőrségre (ugyanaz a Glauziusz Imiíe politikai nyomozó kísérte be, aki 1947 hamvazószerdáján a püspöki tanoncotthonból engem), és jegyzőkönyvet vettek föl az esetről. Szerencséjére volt piarista iskolatársa, Bolgár György főhadnagy volt az ügyeletes, és ő hazaengedte. P. Békési rögtön Pestre, majd Erdélybe, 1947. július 31-én (Szent Ignác napján) pedig Bécsbe, onnan Kanadába ment. Ma is Torontóban él. Csak 1970-ben jött először haza. 1947. november 2-án a hittudományi főiskola új rektora (ismét az első rektor) Lányi Ede lett 1950. november 25-én bekövetkezett hirtelen haláláig: éppen indult morális (erkölcstan) óráját megtartani; kezében volt a jegyzete, és menet közben a szobájában elesett és meghalt. Utóda 1957 júniusáig Petruch Antal lett: ő volt a hittudományi főiskola utolsó jezsuita rektora. 1947-ben szenteltek Szegeden utoljára jezsuitákat. Június 22-én Ruppert Pált (1915­1986), Tamás Jánost, Takáts Sándort (1919-1987), 24-én Rózsa Elemért (*1919). A rendbe 1941-ben lépő Csizmazia Rezső (*1922) már nem mint szerzetes, hanem mint egyházmegyei pap részesülhetett e szentségben 1951. május 19-én. Utána a csanádi egy­házmegyében káplánkodott (1953-58 közt a jezsuita templomban is); 1970-től Kövegyen, 1973-tól Pusztaföldváron volt plébános. Mihelyt lehetett, 1989-ben visszatért a rendbe. Nyugdíjasként szülőfalujában, Peren él. Az Aloysianum vezetését 1947. november l-jén Német Bélától Fábry Antal vette át. A hittudományi főiskola spirituálisa 1949-ig Kardas József volt. Mócsy Imre a biblikus tudomány tanára lett 1948 novemberéig, amikor Borbély István provinciális (Rákosi Má­tyás javaslatára!) Mindszenty ügyében Rómába küldte. Később ezért ítélték súlyos bör­tönre P. Mócsyt. 1948 októberében vagy novemberében a kommunista párt uszítására egy éjszaka ipari tanulók egy csoportja megszállta és elvette az új rendház két alsó szintjét. Állandó éjjel­nappali dáridózásukból kitűnt az őket mozgató hatalom szándéka: mihamarabb kifüstölni onnan a kispapokat. December 8-án Borbély István provinciális tisztségét Tüll Alajosra (1894-1987) ru­házta, mert hamarosan elhagyta az országot. A hatóságok Tüll pátert 1949 elején Mező­kövesdre, az ottani kis rendházba száműzték, hogy ne láthassa el hivatalát. Ő titkárának, Reisz Elemérnek segítségével mégis irányította a rendet, amíg szabadon hagyták. Március 19-én Őry Miklós Ausztriába távozott. A kitűnő Pázmány-kutató számos értékes művel gazdagította irodalmunk történetét. Egyik könyvét {Pázmány Péter tanulmányi évei, 1970) én közvetítettem a Somogyi-könyvtárnak. Ő Dombrádi Annának (1903-1988) küldte; a rókusi iskola egykori tanítónője a 30-as években a szívgárdában működött együtt P. Őryvel. 25 Paskai László neki is tanítványa volt. 1949 februárjában Kaposvárt letartóz­tatták P. Kerkai Jenőt, és kémkedés meg összeesküvés vádjával tíz és fél évre ítélték. Az 1956-i rövid szabadságot kivéve az utolsó napig letöltötte büntetését, és csak 1959 őszén szabadult. Ő volt a magyar jezsuiták közül, aki a legtöbb időt töltötte börtönben. Testileg­25 Dombrádi Anna: Emlékek a rókusi iskola történetéből. Somogyi-könyvtári Műhely, 1982. 94-106. 17

Next

/
Thumbnails
Contents