A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

kutatást kíván e korábban elhanyagolt jezsuita indítékú ellenállási mozgalom történetének föltárása. 1944. június 25-én szentelték pappá Horváth Mihályt (1913-1981) és Kerkai Györgyöt (1906-1985). Augusztus 15-én a jezsuita templomban tette le ünnepélyes négyes fogadalmát Őry Miklós. A front közeledtével a szegedi kollégium létszáma megcsappant, mert Német Béla vicerektor a pápai nuncius parancsát végrehajtva az ország nyugati részére, Pécsre és Nagykapornakra küldte a fiatalokat. Szeptember 9-én hagyta el Csávossy Elemér Szegedet: a harmadik probációt a közeledő front elől a Manrézába költöztették. 5 1945. február 21-én P. Csávossy és Mester Margit a fővárosból vonaton, szekéren, gyalog Szegedre indult; 27-én érkeztek meg. Az Unum óvodáját a város már másoknak akarta átadni. Az óvodában kápolna is volt. Csávossy odaköltözött, misézett a környékbelieknek, és védte a házat. Március 29-én eltemette P. Müller Lajost. P. Müller a szegedi hadifogolytáborban rendszeresen fölkereste, és szentségekben részesítette a tífuszos katonákat, így kapta el a halálos betegséget. Utóda mint rektor P. Fábry lett, a morális tanítását pedig P. Német Béla vette át. P. Csávossy április 22-én visszaindult Budapestre. Az ősszel Dunántúlra menekült teológusok és filozófusok visszatértek Szegedre, de eleinte még nem a az Aloysianumba, mert ez őszig orosz hadikórház volt. A nagykapornaki gazdaság élelmiszere kevésnek bizonyult, ezért P. Őry stúdiumprefektus megszervezte az alamizsnagyüjtést a szegedi tanyavilágban, ahol már ismerték a jezsuitákat, hiszen két évtizede vasár- és ünnepnapokon kijártak a környező faluk és tanyaközpontok templomaiba lelkipásztorkodni. Gondotjelentett az összegyűlt élelmiszer beszállítása a városba. Tamás János (*1915), akkor másodéves teológus, 1954 és 1956, valamint 1978 és 1984 közt tartományfőnök, egy ízben szerencsével járt: egy idős szovjet katona hajtotta át a városi vámon az élelmiszerrel megrakott kocsit; a jólelkű szoldát semmit sem fogadott el szívességéért. 1946-ban és 1947-ben a téli tüzelőt a skolasztikusok a sándorfalvi erdőből maguk termelték ki: a város számára kivágott fából minden ötödik köbméter lett az övék. 1946 februárjában Őry Miklós három hónapra a belgyógyászati klinikára kényszerült. Diagnózisa tüdőrák volt, de ez szerencsére tévesnek bizonyult; csak erősebb tüdőgyulladása lehetett. További három hónapot bátyjánál gyógyult Kőszegen, utána visszatért Szegedre tanítani. 1946-ban szenteltek ismét jezsuitákat pappá; július 26-án négyet is: Könyves Tibort (1916-1987), Lőrincz Zoltánt (1917-1973), Orosz Andrást (1917-1971) és Bálint Józsefet (*1916). Augusztus 26-án pedig Klembala Ernőt (1915-1986). Ezen a nyáron tartóztatták le P. Vág Józsefet (1941-1957), és a szovjet katonai bíróság (!) szeptember 9-én gyilkosságra való fölbujtás vádjával tíz évre ítélte. A Szovjetunióban letöltött büntetéséből 1954-ben betegen szabadult, és hamarosan meg is halt. Ugyanez idő tájt tartóztatták le missziós munkája miatt Bálint Józsefet. Megverték, majd szabadon engedték. 1964-ben ismét letartóztatták, öt évre ítélték; három évet, négy hónapot letöltött belőle. Hasonlóan járt P. Bors Jenő (1913-1968) is. 1947-ben Kistemplomtanyán (a mai Bordányban) tiltakozott a katolikus egyesületek betiltása ellen. Mezőhegyesre vitték internálótáborba. Fél év múlva szabadult, és a kispesti rendi templomban folytathatta lelkipásztori munkáját, míg onnan is el nem távolították. 1948. június 7-én P. Csák Boldizsár szintén valamelyik 16