A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Nagy Imre: „The Black Came over the Sun...” Lame Bull’s spiritual oeuvre

Smith, Hobart M. 1950 Handbook of Amphibians and Reptiles of Kansas. Lawrence: University of Kansas. Stebbins, Robert С 1966 A Field Guide to Western Reptiles and Amphibians. Cambridge: The Riverside Press. State Historical Society of Colorado 1984 Worlds Apart: Indians and Whites in Nineteenth-Century Colorado. Denver: State Historical Society of Colorado. „A sötétség elfedte a napot...": Sánta Bölény életműve Nagy Imre A tanulmány első alkalommal 1994-ben, a Móra Ferenc Múzeumban megrendezett tudományos ülésszakon került bemutatásra. A szerző, féléves amerikai kutatói ösztöndíjáról hazatérve, a washingtoni National Anthropological Archives-ban végzett kutatásainak részeredményeit hozta ekkor nyilvánosságra, s ennek kibővített változata a jelen angol nyelvű dolgozat. A tanulmány célja, hogy a levéltári és a néprajzi adatoknak a síksági indiánok anyagi kultúrája tárgyi emlékeivel történő összevetésével megpróbálja rekonstruálni egy törzsi művész életművét. Jelen esetben a művész Sánta Bölénybika (1841? - 1901), a sájen nép egyik legjelentősebb orvosságos embere. Nem csak a Tűztánc vezetője volt és varázsló, aki képes bölénnyé változni, de olyan összetett kozmológiai ismereteket sűrítő pajzs és sátorfestések álmodója is, akit számtalan állatsegítő és természetfeletti lény támogatott. Sámánisztikus képességeit és kreatív adottságait tehetségesen alkalmazta, szertartások, sátor- és pajzsfestések, családi és személyes varázsszerek létrehozásában. Az „életmű" kifejezés alkalmazása törzsi művész esetében sajátos problémákat gerjeszt, hiszen nehezen sorakoztathatóak fel hagyományos művészettörténeti bizonyítékok (írott források) arra, hogy ő maga festette volna az általa álmodott sátrak, pajzsok vagy nyersbőr táskák mintáit. Ezért, az angol szövegben a szerző a „spiritual oeuvre" (spirituális életmű) kifejezést vezette be, amely alkalmasnak látszott azon ellentmondás áthidalására, amely a minták szerzősége és a tényleges kézműves tevékenység között mutatkozott. Mivel a sájen törzsben - függetlenül attól, hogy Sánta Bölénybika festette-e a kérdéses tárgyakat vagy sem - őt tartották e tárgyak tulajdonosának, ő rendelkezett e tárgyak és minták 'copyright'-jával, ezért a dolgozatban neki tulajdonított tárgyi emlékeket teljes joggal tarthatjuk életmüvének. A bizonyítási eljárás során a szerző a Bureau of American Ethnology két kiváló kutatójának James Mooney-nak 1904-06 között, és Truman Michelson-nak 1930-ban gyűjtött, s jelenleg a National Anthropological Archives-ban őrzött, és mind a mai napig publikálatlan jegyzeteit használta. Külön értéke a tanulmánynak, hogy korabeli fényképek révén (amelyek közül egy a National Anthropological Archives fotókollekciójából, a másik John W. Painter cincinnati-i magángyűjteményéből való), megismerhetjük a törzsi művész arcvonását is. Függelékként olvasható a dolgozat után James Mooney ezidáig publikálatlan leírása egy Sánta Bölénybika vezette Tűztánc szertartásról. 80