A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - R. Nagy András: Adalékok Hegyi István életrajzához

Adalékok Hegyi István életrajzához Hegyi István életrajzával Péter László, Lengyel András és Apró Ferenc foglalkoztak bővebben. Ebben a cikkben néhány még ismeretlen adalékkal szeretném kiegészíteni az eddigi kutatási eredményeket. Három, Hegyi István hagyatékából előkerült kéziratot és Hegyi iskoláira vonatkozó saját kutatási eredményeimet kívánom itt bemutatni. (A kéziratok jelenleg Hegyi Béla [Budapest] tulajdonában vannak.) Mindhárom ismertetésre kerülő irat jelentős abból a szempontból, hogy Hegyi életének eddig részint ismeretlen szakaszából, az 1940-es évek végéről származnak. Figyelmet érdemel, hogy mindhárom szöveg szegedi keltezésű, ami arra utal, hogy írójuk élete vége felé is Szegeden lakott. Az 195l-es szegedi halotti anyakönyv bizonysága szerint itt is hunyt el. A három levelet a keltezések kronológiai sorrendjében mutatom be. Az első kézirat Hegyi rövid önéletrajza. Igen fontos szöveg, több idáig ismeretlen adatot tartalmaz. Az irat külön érdekessége, hogy tömör szakmai önéletrajz, melléklet az itt ismertetésre kerülő második levél, a Nemzeti Paraszt Párt Sajtóosztályának címzett álláskérelem mellé. Ebben az önéletrajzban történik utalás Hegyi legmagasabb iskolai végzettségére, amely 4 polgári. Ez új adat a Hegyi-kutatásban, ennek igyekeztem utánajárni. Iskolai anyakönyvekkel bizonyíthatóan a következő eredményekre jutottam. Hegyi a sövényházi elemiben 6 osztályt végzett, majd az 1909/10-es tanévre a Csongrádi Polgári Fiúiskola 2. osztályába nyert felvételt. A család 1910-ben Szegedre költözött, ezzel összefüggésben Hegyi új iskolába került. Szegeden a III. kerületi Polgári fiúiskolában végezte el a polgári iskola 3. és 4. osztályát az 1910/11 és az 1911/12 tanévekben. A következő tanévben (1912/13) a Szegedi Állami Felsőkereskedelmi Iskola „alsó A" osztályába járt, innen azonban gyenge tanulmányi eredménye miatt kimaradt. Hegyi István újságírói működésére is található utalás az életrajzban, eszerint 1916-ban kezdett újságíróként dolgozni, és a Szegedi Naplónál valamint a Szegedi Friss Újságnál állt alkalmazásban. A kézirat végén az 1940-es évekre vonatkozó adatokat találhatunk. Hegyit 1944. aug. 1-én nyugdíjazták, attól kezdve Szentesen és Szegváron, a sokat emlegetett Lándor-parti tanyán tartózkodott. Hegyi István Szeged Béke-utca 18. Életrajz 1896. november hó 10.-én születtem a csongrád-megyei Szegváron. Teljesen szegény, föld- és háznélküli zsellércsaládból. Római katolikus nőtlen, nyugalmazott rendőrségi hivatali főtiszt vagyok. 4 polgárit végeztem. Hogy nem sikkadtam el, azt Móra Ferencnek köszönhetem, aki 1916 őszén a Szegedi Naplónál alkalmazott munkatársnak. Móra Ferenc közelsége, meg a Somogyi Könyvtár mérhetetlen könyvanyaga (melynek Móra Ferenc volt az akkori igazgatója) tették lehetővé, hogy önművelés útján pótoljam azt a hiányzó tudást, amit az iskola nem adott meg számomra. Könyveim és újságírói stíluskészségem igazolják, hogy Móra Ferenc iskolája volt a legjobb iskola számomra. 188