A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - Valachi Anna: Egy titkos múzsa nyomában (József Jolán két levele Juhász Gyulához)

Egy titkos múzsa nyomában József Jolán két levele Juhász Gyulához 1924. június 11-i dátummal József Jolán - akkori nevén dr. Makai Ödönné, „született" Lippe Lucie - a következő szövegű levelet

1 írja Budapestről Szegedre, Juhász Gyulának: „Már nagyon régen szerettem volna fölkeresni soraimmal, valami nagyon szép üzenetet küldeni a mi Juhász Gyulánknak csak úgy, japán módon, avval a reménnyel, hogy jószívvel és örömmel fogadja. A költők nem ismerhetik azt az érzést, amikor tele vagyunk ezernyi szép, színes gondolattal, vággyal, akarással és nem tudjuk, hogy mit kezdjünk vele, kinek és hogyan mondjuk el. Nem tudom, hogy fogunk e még találkozni és nagyon nagyon sajnálom, hogy azon a februári délutánon ott Szegeden nem mondtam meg, hogy ha egy jó barátra vagy kis pajtásra van szüksége, itt vagyok én, ha szeret bolondos és buta asszonyi leveleket olvasni én boldog örömmel írok, hogy néha oly sok mondanivalóm van, amiket keserves és szomorú eltemetni magamban; szomorúnak lenni tud az ember egymagában is, de örülni csak egy másvalakivel lehet együtt. És néha olyan jól esne az öröm. Nem lehet tudni, hogy milyen semmiségek kellenek ahhoz, hogy fölboruljon az emberben minden, hogy a nyugalmát, egész valóját ne találja meg többé, hogy úgy álljon meg a világban, mint a zátonyra futott hajó. Se előre, se hátra és ki tudja miért és meddig. Ki tudja, honnan és mikor jön egy segítő kéz, ami visszavezeti régi útjára. Bolond dolog így megállni az élet útján, belesóhajtani a nyári éjszakába céltalanul, mint valami eltévedt kísértet. És miért, kiért? Talán nem is érdemes szépeket gondolni szívvel lélekkel, vénkisasszonyoknak való szórakozás ez, akik nem tudnak arról, hogy az élet azoké, akik minden embernek a szemébe nevetnek, minden piros örömbe beleharapnak, nevetve szaladnak minden guruló arany után. Csak a bölcsek látnak messzire és magasba, de egy asszony sohasem lehet bölcs. Kérem, ne nevessen ki, szégyelném magamat nagyon érte, de lássa, olyan egyedül vagyok és szükségét érzem annak, hogy kivetítsem magamból azt a sok bús gondolatot, ami bennem zsong. Gyáva vagyok tovább folytatni és ne haragudjon, hogy írtam és ha van kedve, keressen fel egy pár sorral. Melegen üdvözli XXXX Lucie Különös levél. Első olvasásra nehéz eldönteni: rejtőzködő szerelmi fölajánlkozás vagy ártatlan irodalmi barátság kezdeményezése lehetett-e írójának a célja. Vélhetően „Lucie" sem lehetett tisztában saját érzéseivel: erre vall az is, hogy ügyesen kikerüli a megszólítást, de még inkább az, hogy a gyöngybetűkkel írott, példás külalakú levél aláírását utólag - véletlenül ejtett paca képzetét keltve - gondos fondorlattal átjavítja. Hivatalosan az asszonynevét, ismerősei körében pedig férje családi nevét és a házasságban kapott keresztnevét együtt használta. Most azonban Makai Lucie - valószínűleg hirtelen ötlettől és „erős felindulástól" vezérelve - tintával nyomtalanul eltüntette a férjezett voltát és gyámanyai szerepét tudatosító, testvéri azonosíthatóságát zavaró előnevet. Talán ezzel a gesztussal kívánta Juhász Gyula tudtára adni, hogy ő Attila nővére elsősorban, nem pedig Makai Ödön felesége. 175