A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

s közben vezette a Szívgárdát. Gárdistája volt Paskai László (*1927) bíboros prímás és Prokop Péter (*1919) festőművész.

16 3 1935 nyarán kezdte meg szervezni Somogyi-telepen a katolikus legényegyletet Kerkai Jenő. Szeptember elsejétől a provinciálistól személyre szóló megbízást a mozgalom szervezésére és vezetésére. Világi munkatársainak, Ugrin Józsefnek (1911-1993) és Farkas Györgynek (1908-1991), majd rendtársának, Nagy Töhötömnek segítségével országos szervezetté, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületévé (KALOT) növesztették.

17 Nagy Töhötöm szintén a provinciális megbízásából 1938. szeptember elsejével vette át a vezetést. 1935. november 14-én Bús Jakab Varga László társaságában kiment a villába. Amikor belépett a kapun, összeesett. P. Varga éppen csak föloldozni tudta: meghalt. Bíró Ferenc rendelkezésére a jezsuiták 1935-től nem csak a filozófiai tanulmányaikat végezték Szegeden, hanem a teológiait is. Ez lehetővé tette, hogy a rendi főiskola az egyházmegyeközivel együtt tanítsa a hallgatókat. Ettől kezdve a Dóm térről a jezsuita rendházba átmentek a világi (egyházmegyés) kispapok is: „A teológusaikkal voltak közös óráink; hétfőn, kedden, szombaton mi jártunk át a Kálvária u. 39-be, a hét közepén ők mihozzánk" — emlékezik 1997. június 22-i levelében Lotz Antal. 1936. március 22-én szentelte pappá Glattfelder püspök Békési (1936-ig Bragyinka) Istvánt (*1912) mint egyházmegyei papot. Az ő pályája — szembeállítva Csávossy Elemérével — rendkívül tanulságos a jezsuita rend társadalmi színképében. Míg báró csávosi és bobdai Csávossy Elemér tizenhat ezer holdas torontáli nagybirtokos és sokszoros temesvári meg pesti bérháztulajdonos családból lépett a rendbe, és tette le szegénységi fogadalmát, Békési páter a mezőhegyesi uradalom 28. majorjában, cselédsorú szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Fölszentelése után egy évig káplánkodott Deszken, majd 1937. szeptember 7-én belépett a rendbe. 1936-ban Fábry Antal ismét Szegedre jött szerzetesi harmadik próbaévének (tertia probatió) letöltésére. Utána itt maradt, és a közös főiskolán tanított 1949-ig. 1947-ben a Szent Alajos Kollégium (Aloysianum) rektorává is kinevezték. 1937. június 24-én szentelte pappá Glattfelder püspök Palánkay Tibort (1907-1982) és Szabó Józsefet (*1906). 1938-ban Varga László irányításával, Kerkai Jenő vezetésével létrejött a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete. Céljuk volt a katolikus munkásokat a szociáldemokrata párttól és a párt irányította szakszervezetektől elhódítani. Év végére 74 szakosztályban 6540 tagot tartottak nyilván: a szegedi munkásság 85 százalékát. Nagy Töhötöm diadalmas beszámolója szerint: „Ezek a tömegek ma már reálisan a kezünk között vannak."

18 A hivatásszervezet célja, a hivatásrendiség, tagadhatatlanul tanult az olasz fasizmus korporációs elveiből, mint ahogyan a pápai enciklika, a Quadragesimo anno sem maradt tőle érintetlen. Varga László szociális tanításainak ma is 16 Vö. Alaker György: Egy szívgárda tíz esztendeje. Szeged, 1944. 17 Nagy Töhötöm: i. m. - Farkas György: i.m. - Vida István: Szociális irányú katolikus mozgalmak hazánkban. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 4. k. 223-242. - Péter László: i. m. 490496. 18 Giczi Zsolt = Szeged története. 4. k. Szerk. Serfőző Lajos. Szeged, 1984. 606. 13