A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)
Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel)
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez, bízva annak „a szép és nemes dolgok iránt számtalanszor tanúsított lelkesültségében. " 22 A bizalom csak előlegezett volt, mert Eötvös Lóránd Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter augusztus 14-én közli a megye alispánjával: „Ez idő szerint nem rendelkezem oly alap fölött, amellyel az Erkel Ferenc emlékére a megye által tervezett szobormű létesítését anyagilag is előmozdíthatnám. " Enyhe vigaszként még azt is közli, hogy az Országos Képzőművészeti Tanácsot arra instruálja, hogy legyen a vármegyének a tervek elbírálásában segítségére. 23 Ugyancsak április 12-i dátummal ment el Zichy Gézához, a M. kir. Dalszínház intendánsához a levél egy operaelőadás tiszta jövedelmének a szobor-alap javára történő átengedése iránt. 24 Itt szintén elutasításban részesült a megye kérelme. 25 A nemleges választ azonban először félreértésen alapulónak tekintették, kifejtvén, hogy nem új operát kívánnak bemutatni, hanem már betanult, műsoron tartott opera előadása és annak bevétele is megfelel számukra. 26 A szobor-bizottság 1894. szeptember 7-én jelentést tett a törvényhatósági bizottságnak, melyben közölte, hogy 3.920 Ft 04 krajcárt tett ki a gyűjtés eredménye, amelyhez még hozzá számítandó Budapest fő- és székváros által megszavazott, de még meg nem érkezett 400 forint is. 27 Az Országos Képzőművészeti Tanács megyei megkeresés 28 alapján közölte 1895. január 11-én kelt levelében, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter elfoglaltsága miatt húzódott fél éve az érdemleges állásfoglalás kialakítása. A Képzőművészeti Tanács hozzájárult a pályázat mellőzéséhez és a tehetséges fiatal szobrászt, Kallós Edét ajánlotta a szobor elkészítésére. Továbbiakban pedig a lebonyolításra adott gyakorlati tanácsokat. 29 Kallós Ede február 15-i levelében elfogadta a kapott megbízást, jelezte, hogy hamarosan Gyulára utazik a szobor helyének kijelölésére. 30 Később (március 30.) Dr. Fabry Sándorhoz írt levelében bejelentette, hogy kétszeres életnagyságban kívánja Erkel mellszobrát elkészíteni. A talapzatot illetően haraszti kemény kőre tett javaslatot, melynek magasságát 3 1/2 méterre tervezte. Kijelentette egyben, hogy a rendelkezésre álló 4.800 forintból el tudja készíteni a szobrot. 31 A szobor helyeként először a Békés megyei Takarékpénztár előtti tér jött figyelembe. Ez azonban nem nyerte meg Gyula város polgármesterének tetszését. Április 4-i levelében kifejtette, hogy ezen a helyen az élénk utcai forgalom miatt a szobor közlekedési akadályt jelentene, és a kis szobor az emeletes házak között szépészeti szempontból sem lenne megfelelő. Javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a szobor a kastélykert és a görögkeleti templom közötti téren állíttassék fel, mely terület véleménye szerint a „szobor igen alkalmas helyéül szolgáland. " n A szoborbizottság egyhangú véleménye 3J alapján a mű azonban végül is sem ide, sem oda, hanem az akkori vármegyeháza közelébe, a rk. templom mögötti ún. kis 22 5269/94. 23 VKM 19518. 24 5269/12/1894, ad. 13170/1894. 25 3656/1894. 26 14248/1894. 27 13170/1894. 28 ad. 13170/1894. 29 M. Orsz. Képzőművészeti Tanács 27/1895. 30 4798/1895. 31 5679/1895. 32 3358/1895. 33 8457/1895. 113
