Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Glässer Norbert: mako 110@. A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar" elektronikus körleveleiben

településbe ékelődő, püspöki telepítésű zsidónegyedként jelent meg a zsidóság. A Communitas Judeorumot a testületiség jellemezte. A 19. század második felétől a modernizációhoz való viszonyulás megosztotta a közösséget. A századfordulóra önálló neológ és orthodox hitközségi intézményrendszer alakult ki. Az utóbbi imaegyletként külön imaházzal a kelet-európai zsidó jámborság képviselőinek is helyet adott. Vorhand Mózes orthodox főrabbinak már nyitrai évei alatt is megmutatkozott a chászidizmus irányában tanúsított rokonszenve,

1

5 a közösségben pedig több chászid rebbének éltek hívei. A sátoraljaújhelyi rebbe leszármazottját, Teitelbaum Mózes újhelyi szefárd orthodox főrabbit 1897-ben például Makóra vezető útján érte a halál, a munkácsi rebbe pedig az 1930-as években Makóra is ellátogatott. A második világháború előtt egy kisvárosi, rurális környezetben élő és szokásokkal rendelkező orthodox népességről beszélhetünk.

1

6 Az orthodox vélekedés a vallási élet szempontjából előnyösebbnek tekintette a falut, a vidéket. A városi orthodox zsidóság pedig - a főváros esetében is - folyamatos kapcsolatban állt az északkelet-magyarországi falusi környezetben élő zsidósággal.

1

7 A makói zsidóság a vészkorszakot túlélt magyarországi orthodoxiához hasonlóan az új társadalmi berendezkedés elől külföldre vándorolt. Az utolsó tömeges, és egyben a helyi közösséget is felszámoló orthodox elvándorlás Makón 1956-ban volt. Bécsen keresztül előbb Nyugat-Európa nagyvárosaiba, majd az USA-ba vagy a Szentföldre vándoroltak ki. Ma Bécs, London, New York, Kirjat Ata, Ashdod azok a naÍ8 gyobb városok/települések, ahol makói orthodoxok élnek. Fontos változásként említendő az urbánus vagy világvárosi közeg. A városi/kisvárosi zsidóság kapcsolata itt már nem csak a vidékkel szakadt meg, hanem az a világ is végérvényesen felszámolódott, amit maguk mögött hagytak. Ugyanakkor a hátrahagyott környezet és hagyomány folyamatos és meg nem kérdőjelezett hivatkozási alappá vált. Vorhand Mózes szellemi örököse, leányunokájának férje, Mose Natan Lemberger Nándor (1909-1982), aki a Szentföldre vándorolt, a belzi chászidizmus irányába vitte el követőit, ami az orthodox közösség jelenlegi arculatát is megszabja. (2. kép) 1994-től a hátrahagyott kisvárosi/ rurális közeg ismét viszonyítási ponttá válhatott, habár 1956 óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Ekkor került sor a néhai Vorhand Mózes főrabbi halálozási évfordulóján tartott első makói zarándoklatra, 1

5 Vorhand Mózes rabbi 1913-ban érkezett Nyitráról Makóra. 1897-ben arról tudósít az orthodox sajtó, hogy vezetésével a modernitás tendenciáinak beszüremlését tapasztaló hívek egy csoportja önálló közösséget hozott létre a nyitrai orthodoxián belül, amit hatóságilag szüntetnek meg. A különböző irányzatok makói alakulásának részletesebb áttekintését lásd Gleszer Norbert 2008a. 1

6 A makóiak emlékezetében megjelenő zsidóságra vonatkozóan az 1990-es évek elején néprajzi kutatás is zajlott, melynek kéziratai a Néprajzi Kutató Intézet adattárában lelhetők fel. Szeretnék köszönetet mondani Szarvas Zsuzsának a kézirat alapos átolvasásáért és hasznos észrevételeiért. A kutatás eredményeire vonatkozóan lásd: Szabó Piroska 2003., Szarvas Zsuzsa 2003. 1

7 Vö. Karády Viktor - Palásti Mónika 1995. I

s Filmes néprajzi feldolgozását lásd Tari János: Mint Makó Jeruzsálemtől c. dokumentumfilm sorozat (1991-1995), Távoli templom (2002), Tátrai Zsuzsanna 2004. Szociográfiai megközelítésben pedig Bácskái Sándor munkáit, Bácskái Sándor 1997., Bácskái Sándor 2004. 64