Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Kerekes Ibolya: Török hatások a tápai gyékényszövésben?

ugyanis gyékényszőnyeg lenyomatát találták meg.

8 Csalog József a Hódmezővásárhelyhez tartozó Kökény domb új kőkori lakótelepén előkerült edénytöredékről állapította meg, hogy azon gyékényfonat lenyomata látható. Feltételezése szerint az edény alját a munkahelyre leterített gyékényen, nyomkodással alakította ki az agyagmüves, majd az alátétet arra is fölhasználta, hogy munka közben azzal együtt fordította meg a készülő fazekat.

9 Somogyvári Ágnes a kecskeméti Katona József Múzeum régészcsapatával az M5-ÖS autópálya nyomvonalába eső területek régészeti leletmentése során eljutott Kiskunfélegyháza haleszi határrészére. A feltárásról írott egyik beszámolója az itt megtalált 13. századi, Árpád-kori településrész kútjairól szól. Ebben olvashatunk arról a sövényfalú kútról, amelynek bélésében gyékénymaradványokra bukkantak. A vizsgálatok azt támasztották alá, hogy a kút falát hajdan beborító gyékényszövetet vízszűrőnek építették be a korabeli emberek.

1

0 Szatmári Imre számos példát sorol fel a Békés megye területén (és néhány más, alföldi település közelében) feltárt, 14-16. századi temetőkben talált gyékénymaradványokról. Voltak olyan sírok, ahol „ a halottat lécekből szerkesztett, és lábakon álló Szent Mihály lovával együtt engedték a sírba úgy, hogy a fakeretre előbb gyékényt terítettek, majd erre fektették a halottat, s végül deszkákból összeállított ládaszerű koporsóval borították le. "

n A gyékénymaradványok ilyenkor kizárólag a csontok alól kerülhettek elő. Talált viszont olyan sírt, ahol a csontok fölött is felfedezhető volt a gyékényszerű szerves anyag. Meglátása szerint ebben az esetben gyékényből készült szőnyegbe/takaróba burkolva temették el a halottat. A csontvázakon talált növényminták faj meghatározása itt megtörtént. Ez azt bizonyította, hogy „a halottat ezekben az esetekben keskenylevelű gyékényre (Typha angustífolía L.) vagy ebből font szőnyegre (...) fektették,"

1

3 Régészeti feltárások leírásaiban másutt is olvashatunk elszórt utalásokat gyékényfoszlányokról, -lenyomatokról, pontos növénytani definiálásukról azonban nagyon kevés szó esik. Miként arról is, hogy a gyékényszőnyegként, -pokrócként, -fonatként meghatározott egykori tárgyak milyen technikával készülhettek. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy ezek a növényi rostok, lenyomatok nem véletlenül kerültek a sírokba, lakóépületekbe, a korabeli emberek környezetébe, hanem a gyékény tudatos fölhasználására utalnak.

1

4 Nyomok a nyelvben A tápai gyékényszövés eredetét kutatva joggal merül fel a kérdés: hogyan került a technika ismerete erre a tájra? Valamelyik bevándorló népcsoport hozta-e magával, 8 Ecsedy - Kovács - Maráz 1982. 184-185. 9 Csalog József 1956., 1966. 1

0 Somogyvári Ágnes 2010. 23. 1' Szatmári Imre 2003. 1

2 Szatmári Imre 2003. 102. 1

3 Szatmári Imre 2003. 109. 1

4 Bővebben: Richter Éva 2003., 2005. 7