Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái II. 19. századi cseréppipák

jobboldalán kerek mezőbe foglalt lófej. A rajzolat nem tűnik kidolgozottnak, de részleteket a pipát borító barnásvörös máz miatt sem lehet látni. A máz csak a kémény felső peremét hagyja szabadon, amelyre rézgyűrű illeszkedik. A kerek nyakgyűrű, mely fokozatosan emelkedik ki a nyakból, e csoportban újszerű. A Sz201 kéményén erős alsó és felső gyűrű között a lépcsősen ki- és beugró vízszintes öveket finom függőleges bordák függönyözik. A felső gyűrű felett a vélhetően simának hagyott kéményperemet rézpánt fogja be, rajta búbos kupak. A két párkányra következő hengeres, rézpántos nyakgyűrű hátul peremet visel, csaknem pontosan a negyedelt mezős típus (Szl88-Szl96) nyakgyűrűje szerint. A fej jobboldalán kerek mezőben lófej benyomata, amelyet aranyoztak. A Sz202 fején felül a rézkupaknak hagyott, azzal elfedett perem alatt két vékonyabb gyűrű övezte sávban pontokon függő füzér ívei futnak. Ez alatt a fej jobboldalán gémeskút plasztikus képe, szögletes fülű (fa)vödörrel és kőből rakott kútkávával. A képet alul két borda övezte pontsor záija, ugyanilyen fut a nyakon is körbe, gallérként. A nyakgyűrű hengeres, hátul peremes (mint a Sz201, vagy a negyedelt mezős típus), a szárnyílás körül sugárirányban bordák, melyek végükön kissé kiszélesedve, kereken záródva, cseppszerűek. A gémeskút és a pontöv vonalába a fej jobbján körmezőben lófej benyomatát helyezték el bearanyozva. E három, lófej-pecsétes pipa több vonása a gyári pipák felé mutat (hátsó peremes nyakgyűrű, pont gallér, pecsét aranyozása).

1

9 A Sz203 kéményének felső harmadát alul fogazott rézpánt fedi, rajta búbos kupakkal. A szabadon maradt részen kereteit mezőkben átlósan osztott, barokkos népi díszítés. Ilyen jellegű díszítés olykor kávéházi pipákon (ld. alább) bukkan fel,

2

0 s keltezésüket is egymáshoz kapcsolja. A hatás iránya feltehetően innen vagy más közös forrásból mutat a kávéházi típus felé. A nyak tőkeszerűen találkozik a fej körlappal lezárt fenekével. A nyakgyűrű hengeres, rezezés takarja. A nyak baloldalán, körmezőben, ötágú korona alatt R F monogram, ami nem valószínűsíti debreceni mester kezét. Szegeden az 1870-es összeírás szerint 4 pipakészítő működött.

2

1 Munkáikat e csoporton belül lehet keresni. Feltehető, hogy a negyedelt mezős típus kiugró száma is nekik köszönhető. Az 1892-es iparos és kereskedői címjegyzék alapján Kohn Ignácz, Rona Márton, Schvarcz Fülöp és Spitzer Dávid dolgozott a városban pipakészítőként.

2

2 Ezen újonnan megtalált adat alapján a korábban közölt Szl79-ről az is elképzelhető, hogy nem budai, hanem helyi mester, Kohn Ignác munkája. Podrecsi pipák (V. tábla) A Sz204 kettős vonalakkal határolt, félgömbös csészéjét tőke öleli. A rövid nyak jórészét ívesen kiszélesedő, széles, vaskos szirmokkal kitöltött, lécekkel határolt szakasz uralja, végén széles előgyűrű van. Bepecsételt felirat tűnik fel a nyakon baloldalt (!), fejjel lefelé, fogazott keretben: Podratz, míg jobbfelől nyolcszögletes mező 1

9 Ecsedi István 1932. 93., 19. kép, 3, 6-8; Nagy Zoltán 2001. LX. tábla, P3. 2

0 Sprusansky, Svetozár 1967. 248, Obr. 3, 7. 2

1 Reizner János 1900. 3. kötet, 474. 2

2 Jekelfalussy József 1892. 1401. 276