Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái II. 19. századi cseréppipák

A nyolcszögletű kéményt Ahnert már szintén alkalmazta.

1

3 Az itt közölt példányokban megtestesülő, rendkívül népszerű formát Ahnert elemeiből kiindulva minden jel szerint Hönig Mihály selmeci mester alkotta meg. Javarészt ennek köszönhetően lett neve korában a legismertebb pipaműveseké közt, s bár később sokan követték, de pipaformáinak népszerűségét, elterjedtségét inkább kiaknázni, mintsem sajátjaikkal megközelíteni tudták. A sikerben része volt özvegyének és fiának, akik manufaktúráját továbbvitték piacukat az országhatáron túlnyújtva. Lajta menti műhelyek pipái (III. tábla) Csupán nyaktöredéke maradt meg a nyak jobbján THERESIFELD.. / FRIEDREICH.. felirat(töredék)ü Szl86 pipának. Fekete anyaga, rovátkolt nyakgyűrüje és a nyaka alján szétágazó, domború pászták alapján színvonalas műhely terméke lehet. A nyak baloldalán ugyanakkor kör alakú mezőben koszorúba foglalva a szentkoronás magyar címer látható, annak minden részletével. Anton Friedreich nevével jelölten - más írásképpel - Körmenden került elő három példány, mindegyik szárnyílásánál köriratként Theresienfeld helységnevével.

1

4 Az írásos forrásból korábban nem ismert mesterről most előkerült adat az 1839-43 közti theresienfeldi működésére és iparkodására vet fényt.

1

5 A helység nevének ekként, becézve(?) rövidített alakban való pecsétbe vésetése ismeretlen. S egyedülálló egy osztrák terméken a magyar közönség megnyerésére a magyar címer pipára bélyegzése. Ez egyben pontosabban keltezi is a pipát: a jól kivehető, babérágakkal is övezett kiscímer miatt 1849 előtti vagy 1867 utáni lehet (ld. Szl84-nél mondottak). A Szl87 keskeny, igen magas, hengeres feje csak a nyakkal való érintkezés övében díszített: itt a modellből eredő ívecskék sorai, felül egy nagy ívvel lezárva. A fej alján lapos talp, mely elkeskenyedve a nyak felén túlfut, s kis lépcső határolja el végig a környezetétől. Az előgyűrűs, korongszerű nyakgyűrü peremét rácsminta fedi, tövében két gallér. A nyak jobboldalán egymás mellett FRANZ / BRUNER, és kerek mezőben Ausztria címerének (kétfejű sas, baljában (!) karddal, felül lebegő koronával) pecsétje.

1

6 Közép-magyarországi (Dunán inneni) (?) pipák (III-V. tábla) Az itt következő pipák testarányai, méretei a debreceni pipákéra emlékeztetnek, bár több közülük feltehetően másutt készült. Tíz, Szegedről ismert példányával eddig a városban legszélesebben elterjedt a negyedelt mezős típus (Szl88-Szl96, és a korábban ismertetett Szl74). A magas, 1

3 Takács Tibor 1979. 256., 258., 6. kép, alsó példány. 1

4 Nagy Zoltán 2001. 72., 1. táblázat, 90. tábla, Kl, K4. A szárnyílás-körirat a theresienfeldi pipák közt jellemző sajátosság. 1

5 Friedreich-et (a forrásban Friedrich) egy 1839-43 közt bírt szabadalom okán említik, amelyet a pipafejek tökéletesítési módjára kapott (Beschreibung 1846. 11). 1

6 Őt a darázsfalvi (trausdorfi) pipagyár tulajdonosaként említik, mely gyár 1838-60 közt működött. (Nagy Zoltán 2001. 44). Ez keltezi a Szl87 pipát. 274