Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

N. Szabó Magdolna: Alsóvárosi háztörténet. Fejezetek egy napsugaras ház életéből építéstől napjainkig

mintafaragvány központozza. Mindkét oldalán boltíves, kettős vakzsalugáter, majd gérbéllés és ismét vakzsalugáter következik. A sarkokban pedig a legyezők zárják a ritmust. Az eklektika oldottabb látása, dekoratívabb hajlandósága a Szabadság téri oromzaton is érezteti hatását, ahol a szakrális tartalom felett a díszítőszándék válik úrrá.

1

3 (3. kép) 1904 Az építési törzskönyv adatai szerint 1904-ben már Vecsernyés Mihály (18781944) - a ház jelenlegi lakójának a dédapja - a tulajdonos.

1

4 Róla annyit tudunk, hogy középparaszti sorban, sok alsóvárosi családhoz hasonlóan, hagyományos gazdálkodást folytatott. A paprikatermelés volt az egyik fő megélhetésük. A Vecsernyés család több szálon is kapcsolatot tartott Bálint Sándorral, Alsóváros ismert tudósával. Vecsernyés Mihály felesége, Huszta Julianna Kónya Szaka Pannával (Bálint Sándor édesanyjával) együtt Alsóváros legismertebb paprikakufái voltak. A két asszony a családi legenda szerint adta-vette egymás közt a hasító lányokat. A paraszti ivadékból lett tanult ember gyakori vendégük volt, később a család barátjaként jelent meg a háznál nagyobb ünnepeken. A família úgyszintén tisztes híve volt az egyháznak, rendszeres résztvevői az ősi templomban zajló szertartásoknak. Tehát 1904-ben már az új gazda kérte a ház bővítését a hatóságoktól: szín építésére és folyosó kialakítására. Ezek közül csupán az utóbbi valósul meg ebben az ütemben.

1

5 A folyosót épített téglapillérekkel tagolják, könyöklővel, elfalazott végekkel, középen boltíves bejárókkal. (4. kép) Ez a munkálat feltehetően teljes tetőszerkezetcserét, annak megemelését és újraépítését jelentette, mert nem látható az egyszerűbb megoldásként más esetben alkalmazott toldás a tetőszerkezeten. (Utóbbi megoldás, hogy a szarufákat kis hajlásszöggel toldják meg, aminek következtében a toldalék rész padlásolása az eredetinél jóval lejjebb kerül.) A Szabadság téri háznál - hogy minél hosszabb paprikafüzéreket lehessen felakasztani - inkább feljebb került a toldott rész plafonsíkja a lakótéréhez képest. Feltételezzük, hogy a napsugárdísz is ekkor nyerte el végleges formáját. A kétállószékes fedélszékű tetőszerkezet akkori formája megőrződött napjainkig. Az első átalakítás az eredeti háztömeg növekedését eredményezte. Az oromfal egy ablakkal bővült, így a kettes osztásból 2 + 1 ablakosztás lett. A tagolást a kiugró, oszlopot mintázó (pilaszter) vakolatdíszek hangsúlyozzák. Tehát a harmadik, új ablak mögött a folyosó húzódik tekintélyes téglapillérekkel, könyöklőrésszel. Szükség volt a félig zárt, de jól szellőző, napos ereszaljára a rendszeres, nyár végi-őszi paprikaszárítás miatt. Még a legutóbbi generáció is számon tartja a folyosó teljes hosszában, több sorban bevert vaskampóit, amire a paprikafüzéreket akasztották százszámra. Alsóvároson a legtöbb házat ugyanígy ékesítették a pirosló füzérek. Móricz Zsigmond írja: „ Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás. Elképzelhetetlenül szép a paprikadíszü udvar.'''' A folyosót máskülönben a család 1

3 Bálint S. 1976 [1977] 262. 1

4 A ház új tulajdonba kerülésének körülményeiről nincsenek adataink. 1

5 Csongrád Megyei Levéltár ÉTK 9603/1904 247