Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

Középkor Szirbik, 1835-36. p. Recens Mogyorós (Kis-, Nagy-), 27 arundineta 1211 nád, 26 Sceuleus 1230 Szőlőskert, 33 silva glandium 1247 Sulumus 1345 Urmöshát, 27 15-16. századi mezőkovácsházi falu-ásatásokból árpa, búza, borsó és sóskamagok,

16

3 a kaszaperi középkori, de I. Ferdinánd koráig használt temetőben gyékény, a makó-mezőkopáncsi templom körüli temetőben (14. század vége - 15. század) szintén halottak beburkolására szolgáló gyékény került elő.

16

4 Növénynévből képzett családnevek

16

5: Diós (1736),

16

6 Fenyves (1836) A gyógymódokban, gyógyító eljárásokban szereplő növényeket magyar népi nevük abc-rendjében sorolom fel, mert a gyűjtők általában nem ügyeltek az említett növények növénypéldány alapján történő meghatározására. 2.táblázat Növény Meghatározás Felhasználás áfonya epebántalom akáclevél sebre akácvirág, ágáccsemege, köhögés-megfázás, székrekedés alkörmös gyökér hánytató alma, piros szemölcs alma, szentiváni Szent Iván napi tüz ánizsmag gyomorfájás, hasmenés, csuklás anyalevél tea hashajtó árpa, főzet köhögés árvacsalán köhögés, megfázás, heptika babérlevél megfázás-köhögés babhéj epebántalom babszem (fehér) harapás bilindök mérgező növényként ismert birsalma levél megfázás-köhögés birsalma mag gyulladt szem birsalma, nyers hasmenés bodza bogyó megfázás-köhögés 16

3 Bálint A. 1939,149-150. 16

4 Bálint A. 1936, 226; 1938, 4. 16

5 Szirbik 68, 73. 16

6 Az utcákon (1800-as évek) diófákat ültettek, vasárnap este ezek alatt üldögéltek, hajtogatták a legyet egy köteg mirhával vagy diófalevéllel Köv 226