Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

A megelőző ráolvasás a hideglelést is pokolba küldi. (A megkerekítésre használt fokhagymát stb. elássák a csepegőbe - ahonnan sose veszik föl, vagy a földet keresztezik.) Csak a teljesség kedvéért jelzem itt is, hogy torokfájás esetén a jóindulatú, a gyógyító hatalmasságok körébe sorolható Főd Anyám, Födi anyám, Főd Édesanyámhoz (illetve szimbolikus helyettesítőjéhez, a szintén földből készült kemencéhez) folyamodnak. Vízzel (Marossal) elvitetés szerepel a gilva, ótvar, kicsattogott bőr, melankólia gyógyításában, ha új házasokat szét akarnak rontani, lakodalmi maradékukat - és evvel boldogságukat - is a Marossal vitetik el. Ehhez hasonló a kútba dobás is. Analógiák, (-ás varázslások) A beteg, fájós nyakat a kemencenyakhoz kell dörzsölni, a torokgyík gyógyításában a gyíknak jut szerep, a zöldhályogot kígyók fútta zöld kővel kell kezelni, a szemen lévő árpát árpaszemmel. A szemen lévő árpát, mint az azonos nevü gabonát, lekaszálni, levágni, learatni szokták. Kotlót úgy ültetik, hogy a csirkék ne holdfogytára keljenek ki, mert különben úgy elfogyasztja őket „a dög, vagy valami féreg, mint a Markaláb a holdat". Terhesség alatt az édesanya fogán végzett beavatkozás (foghúzás) magzata fogának árt, ide sorolhatók az állapotos asszony megkívánásaihoz kapcsolódó hiedelmek is. Hogy a férj ne lásson, ne halljon, a kikapós feleség vaktyúk szemét, süketdiszrvó fülét eteti meg vele. Kisgyermek kxcsattogott bőrét csattogófii (katáng) főzetével kell kúrálni. Keresztelő után apja magasra emeli az újszülöttet, hogy nála nagyobb, különb legyen. Az újszülött fejét piros almával kerekítik, hogy kerek feje legyen, arcát tojással, hogy szép kerek, fehér legyen. A zsébre úgy múlik, ahogy a zsébrés rongybabát a szekerek eltapossák. Ahogy az ablakról felszárad a harmat, úgy múljon el az ablakharmattal kezelt árpa is. Kevés tejű szoptató anya gyereke farára bőtejű asszonynak kell tejet fejni. Bal emlőjéből szoptatja először gyermekét balkezes, balfülű lesz. Szőrös állatba rúg az állapotos asszony - szőrös gyermeke lesz. Ahogy a kezét megtisztítja, úgy tisztul az elhunyt lelke is. Az analógia különleges esete, amikor a gyógymód a beteg neméhez igazodik (pl. eszerint szemölcsöt kan, illetve nőstény kutyával nyalatnak le). Az adatokból kielemezhető a (beteg) ember és bizonyos tárgyak közötti mágikusanalógás kapcsolat is. így a tréfás kérdés az ágyláb és ember (lába) közötti kapcsolatra utal: „- Miért fázott meg? - Mert nem húzott zoknit az ágy lábára ". A kenyérnek béle, sarka, haja van, betakargatják, mosdatják, a kenyeret is meg lehet rontani stb., a kenyér bevetésekor a kenyérsütő asszonynak „emelgetni kell a farát, hogy a kenyér púpos legyen". A kenyér darabkáit gyógyításra használják, tehát ez is anthropomorf „tárgy", éppúgy, mint a gyógyító varázslatokhoz készített babák. Sőt ez az anthropomorf jelleg még egyéb orvosságok esetében is megnyilvánul: az orvosság m

egfogja, kihúzza a betegséget. A szabadulás módjai, gesztusok A betegségtől megszabadulást sokféle, szimbolikus módon lehet szemléltetni, mágikus módszerekkel ábrázolni-elősegíteni („eljátszás" mágiája). 218