Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

Itt említjük meg

1" a ménherélő Mindszenti Takács családban hagyományozódó és három generáción át kimutatható állatgyógyító tudományt: nagyapa (M.T. Pál), apa (M.T. József, 1882-1971) és két fia (egyik *1910). M.T. Józsefnek 1 hold földje volt, hivatalos engedéllyel végzett ménherélésből élt, de mindenféle háziállat betegségét gyógyította (baromfiét is). A kontárherélőkkel meg kellett küzdenie, a két világháború között Makón három kontárherélő is volt (kovácsmester, parasztember). Jellemző módon, egyik fia állatorvosi tanulmányokat kezdett, de ezeket politikai okok miatt nem engedték befejezni. M.T. József 1945-ig működött, akkor engedélyét bevonták. Földeákon a ma élők emlékezete két vagy három ráolvasó asszonyt tart számon,"

6 akik igen nagy tiszteletnek örvendtek, annak ellenére, hogy az egyház nem nézte jó szemmel tevékenységüket. „Nem értenek ehhez a papok, majd ha lösz nekik is gyerökük, megtudják" - mondták. Nem kértek, de mindenütt kaptak valami természetbelit. A tudomány családban hagyományozódott: Vrabélyné (az egyik adatközlő * 1922) anyja is gyakorolta. Vidács Istvánné, Rakonczai Etelka (* 1905) szemverésre olvasóját Polner Zoltán jegyezte föl 1979-ben.

11

7 Püspökielén bűbájosoknak nevezték (a 20. sz. elején. Ma már a kifejezésnek pejoratív, leszóló jellege van) a ráolvasó asszonyokat (mind nők!), de ők nem mondták hangosan a szöveget, mert „titkos, akkor nem hasznos. "

11

8 Szemverésre Molnár Gáborné, Török Piri néni, Balázs Paliné imátkozott ra."

9 „Kószó Andrásné hogyha szömverés vót, ff ff 120 ^^ úgy állatba, mint gyerökbe, az imádkozott rá. " Bűbájos embör, Káity Ferkó emlékét is megőrizték, de gyógyító tevékenységéről részleteket nem tudunk.

12

1 Az 1920-as években Kűvágó János, idős ember megrontott teheneket orvosolt.

12

2 Egyikükről tudjuk, hogy a kicsattogott bőrű kisgyereket éjszaka szótlan a Marosra vitte fürdetni, ugyanő jósolt is szenteltvízzel telt pohárból. Imádkozás közben a vízben látott képet magyarázta-értelmezte. (Mutatta az érdeklődőnek is, de az nem látott semmit.) Bödő Roza (halott)/átó - gyógyító asszony i imádsággal gyógyított. „Előbb ő magára vetött körösztöt, azután a másikra. Hogy mit (milyen imát) mondott, nem tudom, de ő is hívta segítségül főleg Szent Antalt. Amit istennevébe kapott, elvitte a templomba. Az ő kis földjük mellett eljárt napszámba, (meg) árendáltak. "

12

4 Plele Csanádpalotán egy piócás asszonyra, Szorcsiknéra és Szebenyi Annus nénire emlékeznek, ő szemverés elleni imádságot tudott, tőle tanulta meg Kruzslicz Lászlóné, Krobák Ilona (* 1943), „de nem igaz ez, csak azért mégtanútam, oszt mondom.'''' (Ez 11

5 Fejér Gábor gyűjtése alapján, JAM NA 113-89. 11

6 Erdélyi, Kun, 2002,4. 11

7 Polner 1985 a, 10-11,38. 11

8 Erdélyi, Kun, 2002, 5-6. 11

9 Ferenczi 1977, 317; Polner 1978, 131. 12

0 Polner 1985 a, 12. 12

1 Annus EA 142 P/1959, 1-2. 12

2 Polner 1985 a, 27 Annus EA 142 P/1959, 2-3;Grynaeus 2001, 149-159. 12

4 Saját gyűjtés, 1959 K.R. 211