Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

öltéssel bevarrták, nyáron zsírral bekenték, hogy ne lepjék a legyek. Gyógykovács r r 52 ugyanezt trokárral végezte. Cspal Ha megállt a kérődzője szárított, összetört sárgadinnyehéjat adtak neki,

5

3 az 1910-es években tyúkok tojásfészkéből kivett polos-1 (záptojás)

5

4 a szájában feltörték és lenyelették az állattal. Hasmenést okoz, a kérődzés is megindul. Később félliteres üvegbe vizet és egy evőkanál keseresót tettek, majd szájába töltötték. Az 1920-as évektől V2 liternyi szódavizet adtak az állatnak.

5

5 Cspal Fosik a tehén. Oka: megverték szemel. Gyógyítását ugyanúgy végezték, mint az embernél.

5

6 Cspal Száj- és körömfájás esetén kb. félkarnyi hosszúságú bot végére puha rongyot tekertek, ezt megzsírozva kékkő és timsó porába mártották, majd evvel beteg és egészséges állat száját, körmét egyaránt bedörzsölték. Tapasztalatuk szerint 4-5. napra megszűnt a betegség.

5

7 Cspal Másik adat szerint timsós borogatást tettek körmére és szájára.

5

8 Cspal Tehén vérző szarvára poros pókhálót borít, az elállítja.

5

9 Cspal DISZNÓ Jószágot - föleg a disznót - meg lehet verni szemmel, ezért óvták: ha idegen benézett az ólba, akkor szemverés ellen meg kellett köpködnie a malacokat, a gazda pedig ezt mondta: Kígyófasz a szemedbe, meg ne verd szemméZ

6

0 Apf „Ha a kis malacok fostak, akkor az má' mög vöt verve szömmé. Annak is az vöt az orvossága, a húgyos söprű. "

6

1 Idegenek szemmel megverték a disznókat, 9 darab szénnel szenes vizet készít, ugyanennyi kis megsózott kenyérdarabot is tesz belé, „Mög köllött körösztölni űket, és mondani: Tik nem vagytok se bűnösek, se vétkösek, Ebredjetök, ébredjetök malacok, Gyertök a vályúra. Fölkeltek, megették, megitták, azután semmi bajuk nem volt már. "

6

2 Föld 5

2 Asztalos EA 19 922, 9. 5

3 Erdélyi, Kun 2002, 10. 4 A szót a SzegSz, SzamoshSz és az Ipolymenti palóc tájszótár nem ismeri. Kótyuk E. szíves szóbeli közlése szerint az Ungi sík magyar falvaiban polozsna néven ismert. Találkoztam viszont vele a zömében E-Heves, Gömör megyéből települt Békés (volt Arad) vm-i Nagykamarás népnyelvében, kicsit eltérő jelentéssel. Itt a 'polozstojás' a kotló fészkébe tett, kotlásra serkentő csali-tojást jelenti. A SzFSzben nem szerepel, szláv etymologiája valószínűnek látszik. (Ruszin hatás ??) 5

5 Asztalos EA 19 922, 10. 5

6 Nagyfalusi EA 24 356, 28. "Asztalos EA 19 922, 9. 5

8 Nagyfalusi EA 24 356, 29. 5

9 Nagyfalusi EA 24 356, 28. 6

0 Szigeti EA 18 331, 24; 21 921, 28, hasonlóan Polner 1985 a, 12. Polner 1985 a, 12. Megelőzését ld. szemverés fejezetben. 6

2 Polner 1978, 50. 203