Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között

sem, mert annak nagy valószínűséggel ő lesz a vesztese. Ezek ismeretében mozgástere az adott korszakban igen szűk határok közé szorult, hiszen tudvalévő, hogy ekkoriban aki élni akart, lépten-nyomon a törvénytelenség mezsgyéjére sodródott. A parasztság beszolgáltatás éveiben tanúsított magatartása, akár alkalmazkodásként, akár ellenállásként definiáljuk túlélési ösztönében gyökerezett. Ez hozta működésbe azt az eszköztárat, melynek segítségével a hatalom minden kényszerítő ereje ellenére a beszolgáltatás éveiben általában képes volt megmaradni a hagyományos paraszti értékek szerint szerveződő életformában.

1 A paraszti túlélési eszköztár elemei egyrészt a múltban gyökereznek, a közös kultúrában, a történelmi tapasztalatban, részei a nemzedékről-nemzedékre öröklődő paraszti tudásnak. Azt azonban, hogy ebből a paraszti tudásból az egyén mit tudott alkalmazni, függött a körülményektől, például a társadalmi kapcsolatoktól, és nem utolsó sorban az egyén mentalitásától. A továbbiakban a paraszti túlélési eszköztár kellékeit vesszük szemügyre, a beszolgáltatás kapcsán megnyilvánuló magatartásformák bemutatásán keresztül. A beszolgáltatással kapcsolatos paraszti magatartásformákat természetesen befolyásolta, hogy a törvények kire nézve milyen mértékben voltak betarthatók, illetve milyen szankciókat helyeztek kilátásba a törvény megszegőinek.

2 A kommunista hatalom nem hagyott mozgásteret a rendszer ellenségeinek kikiáltott jómódú kuláknak titulált gazdáknak. Nekik nem volt érdemes kockáztatni a hatalommal való szembekerülést, semmilyen formában, így a paraszti túlélési technikák közül nem válogathattak úgy, mint a helyi káderek látóterének szélén levő kisebb gazdák, vagy az új rendszer mellett voksoló rétegek. Az alkalmazkodás és ellenállás két végpontja között létezett még néhány variáció, ezek a paraszti mentalitásban tetten érhető rejtett szembeszegülés megnyilvánulási formái. „Odajutottunk, hogy először az atyának, utána a fiúnak...!" X rejtegetés Szerencsésebb esetben a gazdálkodó a megtermelt terményekből megtarthatta a jövő évre való vetőmagot, valamint a családtagok fejadagját, majd a beszolgáltatás után fennmaradó résszel szabadon rendelkezett. 1949-ben a „C" vételi jegyre, tehát az „önként" beadott mennyiséget is kötelezővé tették.

3 A hatósági árak meg sem közelítették a szabadpiaci árakat, a földműveléshez és állattartáshoz bevételekre lett volna szükség. Ennek híján úgy a gazdagparaszti, mint a szegényparaszti gazdaságok előbbutóbb a tönk szélére kerültek. 1952-ben rendkívül gyenge termést takarítottak be a magyar mezőgazdaságban. A kormány a beadást a rangsorban legelső helyre tette, vagyis ettől kezdve a gazdálkodónak a beadást kellett legelőször teljesíteni, csak utána következett a fejadag és a vetőmag.

4 A parasztság 1952/53 telére válságos helyzetbe került, 800 ezer gazdaság ellátottsága volt hiányos, azaz a beszolgáltatás után a 1 A hagyományos paraszti társadalom felbomlásának folyamatáról lásd: Valuch T. 1987. 43.; Nagy J. 2009.314-327. A büntetések kiszabásánál a perbefogott osztályhelyzetét vették figyelembe. Lásd: Magyar B. 2007. 414., ZinnerT. 1998. 183-205. 3 Erdmann Gy. 1992. 87. 101. 4 CSML XXIII. 746. Üllés Községi Tanács VB ülésésnek jegyzőkönyve 1950-1952. 1952. július 19. 156