Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon

nyers és feldolgozott szilvát - saját család ellátása mellett - áruként értékesítette. Bozó Lajos középparaszt családjában jelentős mennyiségű szilva nagyobb részét nyersen és feldolgozva a család, rokonság fogyasztására, illetve a pálinkát a gazdaság működtetését biztosító reprezentálásra használták, kínálták. Veres Sándor kubikos­kisbirtokos és Maszlag János halász családja a saját termesztésű, illetve Makainé családja a beszerzett szilvából saját fogyasztásra feldolgozásra adott példát. Ezt követően a szilvával ízesített ételeket, azoknak a népi-paraszti étrendbe be­épülését mutattam be. A szilvafák 1950-es évektől szervezetten is folyó telepítése nyomán az 1980-as évek végéig a termés újabb értékesítési módjáról (többsége fele­zett szilvaként átvételéről) is írhattam. Majd a szilva ültetése, termesztése, fogyasztá­sa és értékesítése ez utóbbi módjának az 1990-es évektől történt megszűnéséről adhat­tam hírt. A fenti leírás egyik célja a kárpát-medencei gyümölcskultúra részeként a csong­rádi szilvakultúra hagyományainak rögzítése volt. A másik (gyakorlati) célja - talán inkább szándéka - a jelenkori családi alapú, kiskerti gyümölcstermesztés újraindítá­sának 9 1 történeti mintákkal segítése lehet. Ezúton is köszönöm Surányi Dezső a csongrádi szilva néprajzi, népéleti feldol­gozásához nyújtott segítségét. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 2001 Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács Attila (főszerk.): Magyar néprajz II. Gazdálkodás. 493-527. Budapest 2007 A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Szekszárd BÁLINT Sándor 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. A Móra Ferenc Múzeum Évköny­ve 1974/75-2. Szeged 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. A Móra Ferenc Múzeum Év­könyve 1976/77-2. Szeged BARNA Gábor 1988 A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén (6 képpel) Ethnographia XCIX. évf. 2. 189-212. BARTA László 1980 Az 1828. évi országos összeírás Csongrádon. Mozaikok Csongrád város történetéből 1980. 188-201. Csongrád BÁTI Anikó 2008 Régi és új elemek a cserépfalui konyhán. Néprajzi Értekezések 1. Budapest BELLON Tibor 2002 A Tisza néprajza. Artéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Budapest BERECZICI Ibolya, T. 1986 Népi táplálkozás Szolnok megyében. Debrecen DUDÁS Lajos 1979 A Tisza. Tizennyolc kép egy gyűjteményből. Mozaikok Csongrád város történetéből 1979. 237-247. Csongrád " Ebben meghatározó szerepe van az újabb, ellenálló fajták telepítésének. 151

Next

/
Thumbnails
Contents