Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon
fött és sült tésztákkal váltakozva. 7 8 Vasárnapi ebédre szegényebb és a szilvalekvárt az átlagosnál jobban szerető családokban sütöttek lekváros buktát™ Ünnepi sült tészta a kalács és a rétes volt, de ezekbe nem tettek szilvalekvárt. Előfordult, hogy a szombati paprikás krumpli, tarhonya vagy savanyú krumpli egytálétel utáni második fogásként lekváros kifli sült. 8 0 Ez a szombat déli sült tészta a cselédekkel, napszámosokkal, részesekkel végzett munka ebédjének a maradványa lehetett. 8 1 A tésztás napok levesei voltak: nyáron sok zöldséggel krumpli vagy zöldbab leves, egész évben, gyakrabban télen halkrumpli, tarhonya (kevés hússal), rizskása, tészta, haluska (nokedli) leves. A második fogást jelentő főtt tészta más fött, túrós, gömölyés vagy gomolyás 8 2, tojásos, mákos, a kenyérmorzsás-cukros vagy baracklekváros, esetleg tejfölös tésztákkal váltakozva, a szilvalekvárral ízesített főtt tészta szilvás gombóc, derelye, a sült tészta lekváros bukta, kifli, hordó (ezek hasonló csak névben vagy méretben különböző tészták) és barátfiile volt. A hétköznapra sütöttek lehetettek még túrós lepény, túrós bukta. Mindegyik kelt tésztából sült. A főállású háziasszony minden héten sütött vagy főzött valamilyen szilvalekváros tésztát. Akik a családban tanultak főzni, sütni, azok az összetevőket szemmértékre adagolták, öntötték az edénybe. A derelye vagy dörölye tésztáját liszttel, vízzel, tojással kis sóval állították öszsze, gyúrták. Rövid ideig pihentetett, kinyújtott tésztát kétfelé osztották. Az egyik felére sakktábla szerűen kanálból késsel lekvárcsomókat raktak. A tészta másik felét erre ráborították, a lekvárcsomók körül a tésztát lenyomkodták, derelyeszaggatóval a csomók körül kis négyzet alakú tésztadarabokat vágtak. A tésztát forró sós vízben kifőzték, a tésztáról a vizet lecsöpögtették és (lábasban zsírban) pirított zsemlemorzsában megforgatták. A gombócot gyúrt és krumplis tésztából is csinálták. A hajában főtt, meghámozott, villával szétnyomkodott krumplihoz adták a gyúrt tészta összetevőit. Ahogy mondták, annyi lisztet adtak a burgonyához, amennyit fölvett. A gombócot szilvaéréskor l-l szem kimagozott, fahéjas cukorral ízesített szilvával, az év nagyobb részében szilvalekvárral töltötték. A négyzet alakúra kivágott tésztadarabok közepére tették a tölteléket, a tésztát köré hajtották és tenyérrel meggömbölyítették. Az iskolai, üzemi konyhákon egyszerűbb volt az ún. morcsos tészta tálalása. A főtt, zsiradékra vetett, tányérokra kiadagolt tésztára raktak szilvalekvárt. (Surányi ezt nevezi főtt lekváros tésztának. Lásd a Függelékben!) A közüzemi étkezést gyermekkoruktól igénybe vevő, mai 60 évesek, de hasonló helyzetű szüleik is ismerték, fogyaszs T. Bereczki Ibolya 1986. 38-39, 66. Szolnok megye népi táplálkozását feldolgozva a hétfői, szerdai és pénteki kifőtt és sült tészták, szombati sült tészták ízesítéséről nem tesz említést. Mivel a szilvalekvár főzése önálló témaként szerepel a kötetben több településről adatolva, a szokásos főtt és sült tésztákat ízesíthették vele. - Báti Anikó 2008. 72-73, 120, 162-163. Cserépfaluban a paraszti gazdálkodás idején a hétköznapi ebédek sorában, hetente legalább kétszer ettek fött vagy sült tésztát, ezek között szilvalekvárral töltött derelyét, kalácstésztából sütött buktát. Végh Antal 1978. 93, 96-97. Szatmárban a szilvalekváros buktát hétköznap második, vasárnap harmadik fogásként készítették. Szűcs Judit 2003. 10. A lekváros hordót, amely a kiflitől nagyságban különbözött (az előbbi nagyobb volt), adatközlőim az 1980-as években még felsorolták, 2008-2010-ben már nem említették. 25-30 évvel ezelőtt gyűjtött szentesi adat alapján következtetem. A túrót sóval összegyúrták, kézzel kúp alakúra formázták, és a hűvös kamrában kiszárították. A keményre száradt gomolyát fött tésztára reszelték. 147
