Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon

hiszen a gyümölcstermesztés után nem volt adókötelezettség, de fákat neveltek a ház körüli kertekben, valamint az ártéri részeken is. Az utcán is tartottak fákat. Utcai élő sövények ritkán myrabolán szilvából is állhattak.

3

1 Mindez 1945-ig, 1960-ig érvényes meghatározás azzal a kitétellel, hogy az ártéri részek a szabályozás után a mentetlen oldalakra (a vízmeder és a gát közötti hullámtérre) értendők, míg a korábbi ártér a mentett oldalra (a gáton kívülre), megművelt területekre került. így az egykori ártér Mámai-rétre, Nagy-rétre, Kis-rétre, Bökényre és Kilences nevű határrészekre oszlott, ahol a felszántott öntéstalajon kisebb-nagyobb gyümölcsösöket hoztak létre. Piroska János polgármestersége idején, az 1930-as években a hullámtérbe szilvást is ültetett, magánemberként almást telepített. Minden, a vízszabályozás után a mentett oldalra került réten, a nagyréti, kisréti és Kilences nevű határrészen épített tanyához tartoztak gyümölcsfák, ezek között szilvafák is.

3" Gyűjtési tapasztalatom alapján egy-egy csongrádi családnak a szőlőben, a tanyán, városi háznál - gyakran egyszerre több helyen - cseresznye, meggy kajszi-, később őszibarack, alma, körte mellett/után a szilvának is több fajtája termett. „Egyik leért, ott volt a másik. " Tavasztól-őszig folyamatosan ért valamelyik gyümölcs. A szőlő után, az alma és meggy mellett a szilva volt a kiskertek legjelentősebb gyümölcse. A Kósa László által közölt adat szerint a termés 6 százaléka származik nagyüzemi termesztésből, a szilva a házikertek gyümölcsfája.

3

3 Az előbbiekben vázolt, 1945-ig terjedő korszak faállományáról két statisztika adatsora áll rendelkezésünkre. Csongrád településen 1895-ben 16 121 szilvafa termett,

3

4 csak az alma előzi meg. 1935-ben összesen 42 828 (magvaváló és másféle) szilva- és 974 ringlófa termett. Ekkor az alma 36 064 darab fával alatta maradt a szilvának.

3

5 Míg országos szinten 1935-re a szilvafaállomány Elek László adata alapján 6,8 százalékos csökkenést mutatott, Csongrádon két és félszeresére nőtt. A szilvának több fajtája ért a nyár közepétől őszig. A kárpát-medencei fajták, elnevezések széles skálája ismert.

3

6 Surányi Dezső 23 fajtát ír le egy készülő főiskolai jegyzetben.

3

7 18 szilvafajtát talál a Tisza mentéről,

3

8 7 régi, magyar ellenálló szilvafajtát ismertet más régi gyümölcsfajták között.

3

9 Felsorolásában a csongrádi fontosabb szilvafajták: besztercei muskotály, besztercei szilva, bódi szilva (Boldogasszony szilva, Potyó szilva), duránci szilva, fehér szilva, korai besztercei {nyári aszaló, vérbélü), myrabolán (vadszilva), olasz kék, őszi aszaló és sárga mirabella, tarka szilva (perdrigon), vörös szilva, zöld ringló. A csongrádi Öregszőlőben a vörös szilvát talál3

1 Surányi Dezső 1998.; 2000. 249-250, 2002., 2006. és a 2010-ben levélben írt összegzéséből. - Surányi Dezső Csongrádon született, nőtt fel. Folyamatosan jár haza. Szülei gyümölcsöséről, és általában a városban, a határban folyó gyümölcstermesztésről - összefoglaló munkáiban is - rendszeresen ír. 3

2 Nagy Veronika 2000. 49; Szűcs Judit 1995. 51, 61; 2008. 91-93. 3

3 Kósa László 1982.42. 3

4 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája 1895 évben. Első rész. Budapest, 1897. 283. 3

5 Magyarország állatállománya, gazdasági gép felszerelése és gyümölcsfa állománya az 1935. évben. Budapest, 1937. 247. 3

6 Andrásfalvy Bertalan 2001. 501-502; Bellon Tibor 2003. 122-123. 3

7 Surányi Dezső é. n. 12-16. 3

8 Surányi Dezső 2002. 178-182. 3

9 Surányi Dezső 1988. 15-18. 134