Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Kerekes Ibolya: Török hatások a tápai gyékényszövésben?

palotája, fű, gyökér, vadalma a válogatott étke, állóvíz mocsara a jóízű itala, kemény föld, kőszikla a puha párnás ágya, fás gyékény, szűr, condra fedező paplanja."

2

1 A magyar egyháztörténet egyik kiemelkedő alakja Árpádházi Szent Margit (1242-1270). Bár lehetősége lett volna, hogy a „magyari királynak" leányaként kevésbé szigorú életet éljen a domonkos apácák Boldogasszony-kolostorában, mégsem tette. Sőt, olyan puritán módon élt, hogy azon időnként még az egyszerű sorból származó apácák is megbotránkoztak. Ebben a Margit által kialakított önmegtagadó életben az öltözködés, az étkezés és a pihenés is leegyszerűsödött. Önként vállalt áldozatainak része volt a szegényes fekvőhelyen való alvás. Az 1340-ből származó latin nyelvű, ún. Garnius legenda szerint: „Az ö ágyáról viszont nem szükséges semmit sem mondani. Sohasem lehetett ugyanis tudni, hogy egyáltalán ágyban feküdt-e; hanem miután az ágya elé egy gyékényt terített le, Jákob pátriárkához hasonlóan feje alá követ téve aludt. "

2

2 Margit szentté avatási perének latin nyelvű jegyzőkönyvét 1276ban foglalták írásba. Ennek felhasználásával készült az 1510-ben befejezett magyar nyelvű másolat. A Ráskai Lea kézírását őrző kódex három helyen is leírja azt, ahogyan Margit az éjszakai virrasztások után pihenni tért. „Azután lefekszik vala az ágy előtt a padimentomon egy gyékényre. "

2

3 „ Gyakorta [az] ő imádságai után a nagy fáradtságnak miatta az ő ágya előtt a gyékényen leletik vala meg a szororoktól aludnia. "

2

4 „E szent szűznek ő ágya vala egy gyékény, egy hitvány lazsnok és egy kis vánkos, némikoron pedig egy gyékény csak. (...) Ezen nyugoszik vala magyari királynak leánya. "

2

5 A gyékényt megtaláljuk a haldoklók és a halottak ellátásánál is. Az egyesek szerint szegedi, mások szerint a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára 1519 táján készült Lányi-kódex megörökítette a nővérek egyes szertartásait. Ezek között szerepel, hogy a haldokló nővért társai tegyék egy zsákra vagy gyékényre, és hamut hintsenek rá.

2

6 1526 októberében Sárffy Ferenc győri várkapitány ott volt Mohács mellett, II. Lajos holttestének felkutatásánál. Beszámolójában olvashatjuk: „Nem messze ettől a mocsártól végre egy friss sírdombot pillantottunk meg, s az alatt - mintegy isteni útmutatásra - a királyi felség elhantolt holttestét találtuk meg. (...) Egy gyékény is volt velünk, ezt szétgöngyölítettük, s a felség testét ráfektettük, és tiszta vízzel egész tisztára mostuk"

2

1. Bár nem magyarországi példa vagy magyar nyelvemlékből származó adat, de talán érdemes e helyt a gyékényből készült szövetek/fonatok két másik funkcióját is megemlíteni. Az Assisi Szent Ferenc életéről szóló Fioretti-ben olvashatunk arról, hogy a Ferenchez csatlakozott szerzetesek első, nagy összejövetelén (mely 1221. 2

1 Hevenesi Gábriel 1988. 52. 2

2 Garnius de Giaco: Szent Margit élete. Ford.: Deák Viktória Hedvig OP. In: Madas - Klaniczay 2001. 217. 2

3 Érszegi Géza 1987. 114. Vő. Szent Margit élete 1510. 59. 2

4 Érszegi Géza 1987. 114. Vő. Szent Margit élete 1510. 65. 2

5 Érszegi Géza 1987. 123. Vő. Szent Margit élete 1510. 117. 2

6 „Mykor az beteg halainak horayara ywt cyliciomoth awag sakot akar gykenth tereychenek es az hamwat rea hynchek". Lányi codex. 1878. 381.; Bálint Sándor 1972., 1976. 398. A kódexről bővebben: Tímár Károly 1934. 2

7 Mohács emlékezete 1976. 92-93. 10