Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején
5. Szőlészeti-borászati kiállítás 1910-ben Az előzmények 1909-re nyúlnak vissza, amikor a Szegedi Gazdasági Egyesület^ programjába illesztette egy borászati kongresszus megszervezését, valamint a társulás létrehozását. Március 9-én, az egyesület választmányi ülésén Gerle Imre részletesen ismertette a rendezvény lebonyolításával kapcsolatos tervezetet. Az összejövetelen Drucker Jenő, aki a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét képviselte, támogatásáról biztosította a szervezőket. 5 6 1910 júliusában Gerle Imre vezetésével kongresszusi irodát hoztak létre Szegeden, amely a városházán, az egykori főispáni iroda helyiségében kapott helyet. Mind a korabeli sajtó, mind az alkalomra megjelentetett kiadvány fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy szemben a hegyvidéki szőlőbirtokosokkal, a homoktalajon gazdálkodó társaik nem rendelkeztek megfelelő képviselettel. A hegyi és a homoki szőlőgazdálkodás oly mértékben különbözött egymástól, hogy egy szervezet keretei között mindkettő érdekeit képtelenség lett volna érvényre juttatni. Mivel a homoki szőlőtermesztés a filoxéra pusztítása miatt Magyarország egyik legjelentősebb „közgazdasági ága" lett, ezért a szőlőbirtokosok joggal érezhették azt, hogy elérkezett az idő a változásra. Az egyesületet megalakítani kívánó szőlősgazdák alapvető célként a homoki szőlőkultúra érdekeinek az országos képviseletét tűzték ki, ami meglehetősen sokféle feladat ellátását jelentette. Magában foglalta például a telepítési, művelési eljárások, illetve a szőlő- és borértékesítés figyelemmel kísérését, a szakoktatás megszervezését, a pinceszövetkezetek, borvásárok, valamint a borpincék létesítését. Az egyesület célkitűzései között szerepelt továbbá a homoki borvidékeken kongresszusok, kiállítások rendezése, a védekező anyagok szövetkezeti úton történő beszerzése, havonta megjelenő szakfolyóirat kiadása, amely a gazdákat megfelelő tanácsokkal látná el. Az egyesület alapszabályának tervezete háromféle tagsági viszony között tett különbséget. Az alapító jelzővel illetett kategóriába tartozó személyek 200 korona összeggel támogatnák a társulást. A rendes tagok évente 4 koronát fizetnének két részletben, a tiszteleti tagságról pedig a közgyűlés döntene, a jelöltek munkássága alapján. Az elnökséget (elnök, helyettes elnök, 4 alelnök) illetve az igazgatóságot (elnökség, 30 tag, alosztályok elnökei) öt év időtartamra a tisztújító közgyűlésen választanák meg. Lehetőség nyílt alosztályok megalakítására is, amelyek egy-egy borvidék érdekeinek a képviseletét igyekeztek felvállalni. Az alapszabályzat tervezetének elkészítői úgy gondolták, hogy a társulatnak tagja lehet minden szőlőbirtokos, a homoki szőlőművelés iránt érdeklődő személy, egyesület, szövetkezet vagy részvénytársaság. Az egyesület az előzetes terveknek megfelelően 1910. szeptember 25-én, délután fél egy órakor tartotta alakuló összejövetelét a városháza közgyűlési termében, amelyre az előkészítő bizottság nevében báró Gerliczy Ferenc, 5 7 Kelemen Béla, Gerle 5 5 A Szegedi Gazdasági Egyesület Pálfy Ferencnek, a város polgármesterének az elnöklete alatt jött létre 1880-ban, majd egy év elteltével különböző szakbizottságai alakultak, amelyek közül a szőlészeti és borászati csoport oltási tanfolyamokat illetve borkiállításokat is szervezett. Bognár Mátyás 1933. 3., 11. 5 6 Szegedi Néplap 1910. március 13. 1. 5 7 Báró Gerliczy Ferenc (1859-1914) jogi és gazdasági tanulmányainak a befejezését követően vette át a deszki uradalom kezelését. 1907-ben választották meg a Szegedi Gazdasági Egyesület díszelnökévé, 191 l-ben pedig Szeged város országgyűlési képviselője lett. Homoki Gazda 1914. július. 1. 108
