A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Törőcsik István: Régészeti és néprajzi kályhaleletek Szegedről

elejére datálja, megállapítva, hogy az ábrázolás típusa az erdélyi szászok ízlését tükrözi.

30 Töredékeink esetében nehéz a párhuzamok keresése, hiszen az ábrázolásnak csak részletei maradtak meg. Az azonban elhihető, hogy a mindenkori osztrák katonai parancsnokság inkább szász mesterekkel rakat kályhát, mint a „fazékszeri" magyar fazekasokkal. Egy-két ilyen reprezentatívabb fűtőberendezés lehetett csak a várban, mindenekelőtt a várparancsnok rezidenciáján. Lehetséges, hogy a kuruc kor viszontagságos éveiben semmisült(ek) meg, de legkésőbb az 1760-as évek közepéig biztosan lebontják ez(eke)t, hiszen a töredékek csak így kerülhettek a vártetőre. Cs. Sebestyén Károly tanulmányában számos 1750-1776 között készült tervdokumentációt megvizsgált, amelyek a szegedi vár belső épületeit, illetve a váron kívül eső katonai objektumokat ábrázolták. A rajzokon összesen 96 kályha számolható össze, mindegyik egyszerű, többségében lábazaton álló, kétosztatú, táblalapokból összeállított kályha, méreteik csak kisebb mértékben térnek el egymástól. A színes lapokon zölddel vannak kifestve, ez az általánosan alkalmazott zöld mázra utal. A felső rész is hasáb alakú, csak két esetben hengeres. A díszesebb kivitelű kályhák profilált párkánnyal rendelkeztek."

1 A parancsnoki épület rajza 1775-ből származik, 12 kályhája a rajzon nem különbözik a többi épület fűtőberendezésétől.

32 Díszes, kétfejű sasos csempékből álló kályha ekkor már nem állhatott a várban. „Néprajzi kályhaleletek" A fazekas céh szabadalomlevelét III. Károly erősíti meg 1719-ben, a céhszabályokat pedig Mária Terézia szentesítette újból 1770-ben.

33 A kályhásság, mint mesterség nem különül el, a fazekasok foglalkoznak a kályhák és a sütőkemencék elkészítésével (a Szegeden és környékén egykor általános szabadtűzhelyek elkészítéséhez nem kellett különösebb szaktudás). Fontos dokumentum a fazekasok 1803-as Árszabása.

34 Az egyéb fazekas termékek mellett a kályhákra vonatkozóan a következő tételek szerepelnek: „Egy közönséges négy Szegletit Vörös Tserép-Kementzének fel-rakásáért 4 fi. Egy hasonló Kállyha darabbért bé-tételével együtt 9 kr. Szinte ollyan kisebb Kementzének fel-rakásáért Ifi. 45 kr. Bögréből való Kementzének fel-rakásáért 1 fi. Hasonló Kementzének munkájáért, hogy ha maga a Fazekas a Tűzhellynek lábát felrakja 1 fi. 45 kr. Jó, és tzifra Hamburgi Kállyhának fel-rakásáért 3 fi. Közönséges zöld Kállyha rakásáért 2 fi. Egy nagy tarka zöld Kállyhából készültt Kementzének, a mellynek szélessége négy, a hossza pedig öt Kállyha darabbul álló fel-rakása 2 fi. " 30 Kozák Károly 1963,181. 31 Cs. Sebestyén Károly 1932, 23. 32 Cs. Sebestyén Károly 1932, 18. 33 Bálint Sándor 1977, 224. 34 Bálint Sándor 1977,225. 39