A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

keztek meg a honfoglalás ezer éves, és Földeák község áttelepülésének ötven éves évfordulójáról.

317 Kiszombor A másik jelentős vidéki rendezvény színhelye Kiszombor. A helyi fiatalok, iskolások természetesen rendeztek a kiszombori erdőben majálist, ez azonban nem váltott ki különösebb visszhangot Makón. Néhányan persze az ilyen alkalmakra is kikocsiztak. Például 1879. július 8-án, egy keddi napon „zombori fiatal urak rendeztek nyári vigalmat a kis-zombori erdőbe", és erre makói „szépek", lányok is átrándultak.

318 A falu határain túl számottevő népünnepélyt a helyi Gazdasági Olvasókör szervezte. Ennek látta el a védnöki föladatait a Rónay család.

319 Az 1890. június 29-ei népünnepélyről pontos leírásunk van. Ekkor a rendezőség élén Zombory Rónay Ernő állt. О volt az egylet elnöke is. Színhelyül a vasútállomás melletti kaszálót és az egylet helyiségeit jelölték ki. Ez az ünnep részben már távol került egy hagyományosnak mondható majálistól, juniálistól, de jó néhány, a nyári mulatságokra jellemző vonást mutat. Ez természetesen nem zavarta a korabeli közönséget, az időpont és a szabadtéri ünneplés lehetősége miatt a legtermészetesebb módon illeszkedett a majálisok, juniálisok sorába. Figyelemre méltó, hogy a napnak a szórakozás és jótékonyság mellett mezőgazdasági bemutató jellege is volt. Középpontjába, bizonyosan a Rónay család döntése nyomán, a lótenyésztés került. Ez teljesen érthető is, hisz a ló társadalmi, gazdasági jelentősége meghatározó volt ebben az időben és még nagyon sokáig. A programpontok elején szereplő tekeverseny - a dobásokért fizetni kellett reggel 8 órakor indult. Du. 2 órakor ülést tartott a képviselő-testület, ezen megjutalmazták a föladataikat legjobban ellátó cselédeiket. A földművelési miniszter aláírásával ellátott oklevelet vehettek át. Ezután indult a kör helyiségéből a majálisokra anynyira jellemző díszes fölvonulás zászlók alatt, zenei kíséret mellett a községházára, majd tovább az említett vasútállomás melletti [dédényszegi] kaszálóra. Itt csikódíjazásra és „lóversenyre" került sor, ° majd pedig különböző versenyeket, például kerékpárversenyt bonyolítottak le. Ez utóbbi nyertesének jutalma egy szivartárca volt. A reggelig tartó táncmulatság már nem a szabadban volt, az egylet dísztermét és helyiségeit használták erre a célra. Ide belépti díjat kellett fizetni. A tiszta hasznot pedig „a lótenyésztés emelése tőkéjének gyarapítására és a többi díjazásokra" fordították. Ehhez teljesen hasonló népünnepélyek voltak a századforduló éveiben,

321 sőt még a 20. száza első évtizedében is. A program alig változott.

322 1903-ban szépségversenyt 317 Népünnepély Földeákon. MAROS, 1896. május 24. 5.1. 318 Mulatságok a zöldben. MAROS, 1879. július 13. 4.1. 319 A védnök egyben az olvasókör elnöke is volt. 1901-ben pl. Rónay Ernő. Népünnepély. MAKÓI HÍRLAP, 1901.június23.5.1. 320 Ez nem derbi volt, hanem egyfajta „szépségverseny." Két óráig lehetett az állatokat szemügyre venni. A nyertesek pénzjutalmat kaptak 321 Kis-zombori élet. MAROS. 1895. június 27. 4.1. 322 1905-ben már marhadíjazást is rendeztek, sőt iparosok díjazása is volt. Népünnepély Kiszomboron. MAROS, 1905. július 2. 4.1. 281