A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

nagy örömmel vonult ki mintegy 6-7 száz tanuló zászlók alatt a Lúdvári erdőbe, hol este 7 óráig játszottak, énekeltek, táncoltak." Fölnőttek számára mulatságot nem szerveztek. Az ünnep rögzített időpontjából következik, hogy a római katolikus iskolák majálisának a megtartását nem tették függővé az időjárástól, s elmaradás esetére nem jelöltek ki úgynevezett esőnapot. A kisebb népiskolák majálisai A kisebb tanulószámú iskolák közül az evangélikusok és az ortodox izraeliták majálisáról semmiféle adatunk nincsen. A néhányszáz fős közösségek tanulói számára - úgy tűnik - nem rendeztek „klasszikus" maros-parti májusünnepeket. Ez természetesen nem zár ki egy sokkal kisebb előkészületet, szervezést, költséget igénylő szabadban tett sétát. A másik kisebb létszámú felekezet, illetve vallás, a görög katolikus egyházközség és a neológ izraeliták kirándulásairól vannak adataink. A neológ izraelita iskola majálisait általában a Lúdvári erdőben rendezte. Ezekről az iskola értesítőiben is megemlékezik. „Május hónapban szabadba rándult az egész intézet tanítóival, hol egy egész délutánt töltöttünk." - olvashatjuk az 1895-ös jelentésben,

150 vagy 1902-ben: „június 3-án a szabadba rándultunk növendékeinkkel."

1

^ Az 1897-es kirándulásukról csak a sajtóból tudunk. Ennek érdekessége, hogy június l-jén egy új, alkalmi helyen, a „Csipkés" erdőben tartották.

152 Ennél többet nem is tudunk ezekről. Legföljebb, hogy estig tartott a játék.

153 Nyilván az izraelita iskola tanulói is tanítóik vezetésével közösen vonultak ki az erdőbe, és ismét közösen tértek onnan vissza. Kicsit bővebb ismereteink vannak a görög katolikusokról. Az első majálisadatunk is hozzájuk kapcsolódik. A görög katolikusok rendezték a már említett „ici-pici" majálist 1871-ben. A szervezés a többi iskola ünnepeihez hasonlóan történt. Belépődíjat nem szedtek. Az eseményről már jó előre, akár többször is hírt adtak a lapok.

154 A legrészletesebb beszámolónk az 1882-es rendezvényükről van. Ekkor a Maros már április 30-án „mint értesültünk" fölütéssel tudósította a makóiakat a készülő eseményről. Közhírré tették az említésre legérdemesebb hírt, miszerint a gyerekek „szívnemesítő darabokat fognak előadni."

1 5 Május 9-én a leányok „májusi királyné választása" és a „szegény és gazdag árva" című „kedélynemesítő" A makói izraelita népiskola értesítője az 1894-95. tanévről. Közli: SCHLESINGER Lipót. Makó, 1895. 11.1. 151 Az izraelita népiskola értesítője. MAKÓ ÉS VIDÉKE, 1902. június 29. 6.1. 152 Tanulók majálisa. MAKÓI HÍRLAP, 1897, június 3. 5.1. 153 „tartott az ártatlan mulatozás estig." Iskolások majálisa. MAROS, 1904. május 26. 4.1. 154154 j 390-ben például kétszer is. Május 29-én előbb egy rövid hírt jelentettek meg az eseményről. {Majális. MAROS, 1890. május 29. 2. 1.) Majd egy hosszabb előzetest tettek közzé. Ebből már megtudjuk, hogy június 2-án de. 11 órakor vonulnak ki a gyerekek a Lúdvári erdőbe zászlókkal és zeneszó mellett, a főtéren keresztül. Ott már előre díszes sátort fognak fölállítani, amelyben du. 1-kor veszi kezdetét a társas ebéd. Du. 4-kor a gyermek előadásai, szavalatai következnek, majd játék, tánc, és este 8 órakor visszavonulás a városba. {Majális. MAROS, 1890. június 1. 2.1.) Mindezek megtörténtéről a MAROS június 5-ei számában beszámolt. Hasonló tudósításunk van az 190l-es görög katolikus majálisról. Juniális. MAROS, 1901. június 2. 4.1.; Majális. MAKÓI HÍRLAP, 1901. június 2. 4.1. 155 Mint értesültünk... MAROS, 1882. április 30. 3.1. 256