A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

nyöszálak büszkélkedtek a rajtok lengő díszszel." 1896-ban szintén e lap tárcája „Az én májusfám" című írásában számolt be arról, hogy kedvesét az író díszes májusfával lepte meg. Éjfél után három órakor csempészte be a lány kiskertjébe a szalagokkal díszített fát. Ugyanekkor a kisbíró a szobalány konyhaablakába (!) állította májfáját. A Csanádi Lapok pedig azt állította, hogy egyebek mellett nálunk leginkább a „májusfa-állítás" honosodott meg.

12 A fa méretéről, további díszeiről, ez esetleges fölhasznált más fafajiakról, és arról, hogy mikor távolították el, nincsenek adataink. Általános szokás volt a zenés ébresztő. A cigánybandák „Bécsből"

13 indultak már hajnalok-hajnalán, hogy kedvelt zeneszámokkal ébresszék föl a város alvó lakóit. Korai kelésre ösztönözték a polgárokat, hisz gyakorta már 4 órakor megkezdték a május köszöntését, és tartott a muzsikálás egész délelőtt.

14 „Még alig hasadt meg a hajnal, midőn talpra állott a barna sereg, hogy víg zeneszóval hirdesse a város lakosságának május elsejének megvirradtát."

15 (1888) „Már kora reggel bejárták a zenekarok a várost, hogy a hegedűhurok kedvelt zengése ébreszsze föl álmukból az alvókat."

16 (1894) „Kora hajnalban zeneszóra ébredtünk, melylyel a mindenfelől mozgósult bandák üdvözölték az ablakok alatt a szép május elsejét.

17 (1895) E „napon üdvözli a reggelt cigányzene víg dallamai"

18 (1894) -szólnak a legkülönbözőbb beszámolók. Meg-megálltak az ablakok alatt, és itt-ott kicsit hosszabban is húzták. Nem tudunk róla, hogy ezért fizetséget kaptak-e, vagy éppen föl lehetett-e fogadni őket, de ez könnyen elképzelhető. Május elsején nyitották meg kapuikat a mulatók, szállodák kerthelyiségei. „Azután a mai nevezetes napon történnek a mulató helyek kertjeinek megnyitása is. És nem egy helyen ismétlődik a régi adoma, hogy a vendéglős rámutat a szoba sarkában telelt leander-ra, és komolyan szól az udvarosra:- János, vidd ki a »park«-ot!"

19 (1898) Később más szabadtéri szórakozóhelyek - pl. a tekepálya - is ekkor kezdték meg működésüket.

20 Május első napjának képéhez még hozzátartozott a „hurcolkodás." A nap a lakásváltás nem éppen kedvelt tevékenységének is bevett időpontja. „Voltak sokan, 10 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1888. május 3. 4.1. 11 SÁRRÉTI: Az én májusfám. MAKÓI HÍRLAP, 1896. május 10. 1-2.1. 12 A cikk ír további szokásokról: „A májusfára a legények fehér kendőket, színes szalagokat, sőt boros üvegeket is kötnek; és május vasárnapjain, de főleg az utolsón körültáncolják a fölállított jelképet; helyenkint célba veszik és lelövik a feltűzött kendőket, miközben kedvesök nevét kiáltják, kinek tiszteletére a lövést teszik." (A majálisról. CSANÁDI LAPOK, 1900. június 3. 4. 1.) Ez a tudósítás azonban már nem Makóra vonatkozik. Más hírlapi tudósítások vagy az egyre népszerűbb néprajzi szakirodalom hatása tükröződik a cikkben. Ha lövöldözéssel együtt járó szokásról lenne szó, arról lennének forrásaink. Egyébként Makón volt szokásban lövöldözés, mégpedig lakodalmak alkalmával. 13 Bécs Makó főként cigányok által lakott, putrikból álló városszéli területe. Egyes magyar települések, falvak külső részét szintén Bécsnek nevezték. 14 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1900. május 3. 4.1. 15 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1888. május 3. 4.1. 16 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1894. május 3. 4.1. 17 Május 1. MAROS, 1895. május 2. 3.1. 18 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1894. április 29. 5.1. 19 Május 1. MAROS, 1898. május 1. 4.1. 20 A megyeházáról... MAROS, 1881. május 8. 3.1. 237