A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

migráció egyfelől kiegyenlíthette, elmoshatta az etnikai különbözőségeket, másfelől a szokások, hiedelmek, világkép gazdagodásához is vezethetett. A kibocsátó közösségek pontos ismerete nélkül az összefüggésekről ma még határozott véleményt nem formálhatunk. (Elméletben esetleg az a lehetőség is fölmerül, hogy a török invázió elől elmenekültek leszármazottai tértek vissza 150-200 év múlva szülőföldjükre.) A bemutatandó anyag közlésekor először tehát mindenütt a makai adatokat közlöm (külön csak akkor jelölöm, ha félreértésre adna okot), majd sorban a többi községből származó adatokat, értelemszerű sorrendben, a község nevének rövidítésével. (Tisztában vagyok eljárásom némileg önkényes voltával, további kiegészítő gyűjtések segíthetnek ezt kijavítani.) A szó szerint idézett népi szövegeket dőlt szedéssel jelöltem. AZ EMBER ÉS BETEGSÉGEI Testi vagy lelki tulajdonságot jelző (család-, hely-) nevekkel már 12-13. századból származó oklevelekben találkozunk, ezek egynémelyike (folyamatosan?) napjainkig kimutatható. 1. TÁBLÁZAT Arpád-kor

13 1736 Név 1836 Csanád vm. 1256 Bolugkereke hn. Balog X 1211, 1304 Chama, Chimos, 1231 Chomoz Csama, Csomós X Csontos X 1304Churba Csorba X Dadogó X Fei es X X Fekete X 1693 Fitos X Fodor X X Füstös X Görbe X Gvüge X X Jámbor X X Jó X Kabzsi X 1108Kewereg Kövér 1304 Ruaz Ravasz X X Sánta X X Siket X X Szemes X 1304Zeuke Szőke X Veres X 11 Szabó P. 1965,241. 12

Grynaeus 1995. 13 Györffy I. Csanád vm.-i adatai alapján 167