A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Fodor Ferenc: Egy kiskunhalasi kertészcsalád története

Bevétel VI. 1-30. Piac 244 Piac 165 Zbab 250 Zbab 190 Zbab 250 Dózsáné 400 Zbab 325 Zbab 200 Dióbél 600 Palánta befejezve 86 232 - palánta 6 880 - saláta Összesen: 93 112" A kemencét nem szedték szét. Disznóvágás után, amikor a sonkák megsózódtak, befűtötték és egy sonkát megsütöttek. Sütöttek a szomszédoknak is. „Néha 12 sonka is volt a kemencébe. " Ifjabb Tallér Lajos 1944-ben született, Gödöllőn végzett az agrártudományi egyetemen 1966-ban. 1967-ben megnősült, majd Kisszállásra került agronómusnak. „1970ben bevonult katonának, itt nagyon szerették volna ha elvállalja az elnökséget, azt mondták, hogy ha elvállalja azonnal leszerelik. О azt mondta, hogy ha kiírják a választásokat és megválasztják, elfogadja. Az 523 tagból több mint 500-an rá szavaztak, így elvállalta. így lett az ország legfiatalabb elnöke. Ez volt a Bácska téesz. Később egyesült a Búzakalásszal, Szabadsággal, a Petőfivel, egy maradt Bácska név alatt. Azóta a Lajos fiunk ott van. " 1994-ben az orvos tanácsára abbahagyták a kertészkedést. (12. kép) A másik fiúgyermek, Tallér Sándor 1947-ben született, szakmát tanult, jelenleg építési vállalkozó. Tallér Lajos 2001. március 7-én halt meg. A Tallér család történetének rövid bemutatásával érzékeltetni szerettük volna azt az emberi tulajdonságot, melyet Bálint Sándor „általános serénységnek" nevezett, amikor a homokon élő emberek munkájáról írt.

10 Az idézett újságcikkek Tallér Vendel „hősiességét" emelik ki. Ugyanolyan odaadással és ragaszkodással folytatta a család a munkát Tallér Vendel „önkéntes nyugdíjba vonulása" után is addig, amíg azt a gazdaságpolitikai helyzet engedte. A földhöz való ragaszkodást és a kertészkedés szeretetét azonban semmilyen politikai rendszer nem tudta megakadályozni. Az adott lehetőséget kihasználva, kis területen, de annál nagyobb fejlesztési követelményeknek megfelelve, a Tallér család olyan modernnek számító kertészetet hozott létre, amely abban az időben példamutató volt. Bálint Sándor részletesen írt a szegedi gazdák Bács-Kiskun megyében - köztük a halasi határban történt úttörő munkájáról. Bálint S. 1974. Ugyanakkor Erdei Ferenc megjegyezte, hogy: „Kiskunhalas életében nem központi gond és lendítő erő a kerti kultúra, mint pl. Kecskeméten és Nagykőrösön. Halas nem töri magát." Erdei F. én. 136. Piac 1631 Panni 445 Bakos 639 Bálint J. 184 Csaplár 250 Dr Tüske 1370 Tóth rendőr 580 Kozárék 346 Piac 741 Makus 200 Piac 394 143