A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

All Czéh Mester Nagy Mihály Ki adván az Ats Molnár ... Kőmives egyesült Czéh (A kipontozott rész olvashatatlan.) A vándorkönyvek melletti szöveg: A legények tapasztalatszerző útjukra vándorkönyvet kaptak. Ez egyszerre volt a személyi igazolványuk és az egy-egy mesternél végzett munkájukról szóló igazolás. Három Csongrádon megmaradt vándorkönyvet mutatunk be. A két kékfestő dúc előtt egy pólyásbaba formájú mézeskalács dúcot helyeztünk el (TLM. NGY. ltsz.: 58.1.15.). Mellette szöveg: Mézeskalácsdúc Csongrádon a 19. század közepén három, Gyovai nevű mézeskalácsos élt és dolgozott. Működésükről gazdag levéltári forrás maradt, korabeli munkaeszközükként ezt a pólyás baba formát tudjuk bemutatni. Bizonyára sok kislánynak okoztak örömet az ezzel készült mézeskalács-baba vásári ajándékkal. A 14. és 15. tárló között dobogón egy céhládát helyeztünk el. Az értékes tárgy restaurálására 2003-ban került sor. (A jelenlegi kék festék alatt eredeti festés várható. Vígh László restaurátor vállalta a munkát.) céhláda TLM. NGY. ltsz.: 2003.31.1. Fölötte szöveg: A céhes iparok emlékei A céhek mint az iparosok érdekvédelmi szervezetei a 14. századtól kezdtek működni. A 18. századtól egységes szabályzattal engedélyezték őket. Az inast legénnyé avatták, a legény több éves gyakorlatszerzés után készíthette el a mesterremeket. Egy-egy (vagy több) iparág képviselőiből kialakult céh működéséhez tárgyak is tartoztak, például zászló, láda, pecsét és kancsó. A tárló felett a helyi szűcs céhzászló látható. A zászlóval ünnepélyes alkalmakkor vonulhattak fel a céh tagjai. (A magyar szűcsök a birkabőr a zsellér, telkes jobbágy és az iparosok egy része viseletét készítették. Egy céhláda is maradt ránk. Ebben iratokat, pecsétnyomót és más értékeiket tartották. Csongrádon 1776-tól a céhes korszak végéig 11 ipar 6 helyi, önálló céhet alkotott. A csizmadiák, a takácsok, a szabók és szűcsök (a két utóbbi együtt) 1776-ban, az ácsok és molnárok, a kerékgyártók és kovácsok 1820ban kapták meg céhlevelüket. A többi iparos vagy más települések céheibe tartozó mesterként, vagy kontárként dolgozott. 271