A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

A 19. század végére a juhtenyésztés jelentősen lecsökkent. De a gazdák a 20. század közepéig valamennyi juhot is tartottak, így a bokrosi pásztorok között juhászok is voltak. Ezek egy része a saját 60-100 állatát legeltette, mások gazdákhoz szegődtek, azok állatait legeltették. Október 26., Dömötör napja volt a juhászok szegődtetésének ideje. Kommencióban egyeztek meg, a gazda gabonát, szalonnát, sót, valamennyi kukoricaföldet és tüzelőt adott a juhásznak. Az állatokat hodályban tartották, fejőkalodában, úgynevezett isztrongában fejték. A tejből túrót, főként sajtot készítettek. A tárgyak balról jobbra haladva: A tárló alján nyeregváz TLM. NGY. ltsz. 58.1.96. Szövege: Nyeregváz A nyeregtalp és kápa keményfa, bőr tartozékai hiányoznak. Formája, meredek állású kapája és díszítményei alapján tiszafüredi nyergesek korai munkája (19. század). A nyeregváz mellett balról jobbra haladva: kengyel TLM. NGY. ltsz.: : 79.258.1 karikászabla TLM. NGY. ltsz.: : 79.29.1. nagy rézcsengő TLM. NGY. ltsz.: : 78.31.1. pergő (réz) TLM. NGY. ltsz.: : 94.9.1. kolomp TLM. NGY. ltsz.: : 58.1.84. Aláírás a csengő, pergő, kolomp előtt: Kolomp, csengő' Kolompot vagy csengőt vezérállatra tettek, pergőt juhokra raktak. Ezek hangja segítette a pásztort és kutyáját az állatok terelésében. birkanyíró olló TLM. NGY. ltsz.: 58.1.88. Előtte szöveg: Birkanyíró olló Április végén, május elején fogadott nyírok jöttek a városból, akik ilyen ollóval lenyírták a gyapjút. A középső „falon" a 3., 4. kép alatt: tülök TLM. NGY. ltsz.: 72.1.7. feszítő zabla TLM. NGY. ltsz.: 79.19.1. kis kolomp TLM. NGY. ltsz.: 87.34.5. fokos TLM. NGY. ltsz.: 79.260.1. A fokos nyele ferdén elnyúlik a mellette, alatta elhelyezett tárgyak között. A bal oldali falon a JUHÁSZAT című szöveg alatt: kutyanyakörv TLM. NGY. ltsz.: 79.62.1. palóka TLM. NGY. ltsz.: 79.36.1. Alatta szöveg: