A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

Vízi szállítás A szállítás vízi úton volt a legolcsóbb még a 19. század második felében és a 20. század elején is. Áfát uszályokba, lápokba kötve úsztatták le a Kárpátokból. Egyéb árut fahajókon eresztették le, vagy vontatták a Tiszán és mellékfolyóin. Az 1840-es évektől megindult a gőzhajózás, de olcsóbb működtetése miatt a fahajók - ha egyre csökkenő számban is - a 20. század közepéig járták a vizeket. Ezeket a kisebb hajókat, dereglyéket és uszályokat emberi, állati erővel, az utóbbi időben lóval vontatták. Ezt a Körösön a 20. század közepéig folytatták. A parton 10-12 méteres sávot tisztítottak meg áfáktól és bokroktól, ezt a sávot rendszeresen ellenőrizték, gondozták. Ezen az úton jártak a vontatók. A lótartó gazdák, fuvarosok állataikkal vállalták a hajóvontatást. A hajósgazdák fogadták fel őket. A négy képet alulról körben fotók veszik körül. Balról jobbra haladva: 1. kép a hajóhúzó hám fölött, cím nélkül. Témája: kishajót a partról 6 férfi vontat. A felvétel 1940 körül készülhetett. Dudás Lajos szerint a képet Forgó Zsuzsanna (VB-titkár, majd ügyész) vitte be a levéltárba. (TLM. GYSZ. 91.41.) 2. kép (bal alsó sarok) térképrészlet. Alatta szöveg: Elles dombja A 18. századi térkép szerint dohánykertészet, majd a 19. század végén halhasító hely volt. Halászok női családtagjai itt tisztították és szárították a sok friss, apró halat. Az így konzervált halat kereskedők szállították a több böjtöt tartó, görög-keleti vallású lakosság számára például Erdélybe. (A térképrészlet A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor. Szeged, 2000. 231.12. A terület első katonai felmérése 1763-1785. térkép alapján készült másolat.) 3. kép (alsó sor) aláírása: A mesterségesen kialakított Körös-torok a 20. század végén 4. kép (alsó sor) aláírása: Őskörös-torok része, hullámtéri holtág, parton éles sasos és fűz-nyár ligeterdő. A 3. és 4. kép Szűcs Judit felvétele 1986-ban (színes). 5. kép (alsó sor) aláírása javítva: Tiszai áradás 1880-1888 között A múzeumban őrzött képről készítette Dudás Lajos. (TLM. GYSZ. 91.44.) Az áradó Tiszát mutató, halvány kép helyszínét két szakértő kétféleképpen adta meg. Mindkét értelmezést közlöm, véleménynyilvánítás nélkül: Hajdú Dezső „vizes mérnök" (ahogy magát nevezte saját - irodalomjegyzékben szereplő - tanulmányában) leírása: A kép jobb oldalán látható a cölöpökhöz erősített pallóból készült palánk, amely ezen a töltésszakaszon jellemző védmű volt. Itt feltehetően meghibásodás vagy kezdődő árvíz alkalmával végrehajtott elzárás látható. Az elzárás volt hivatva megakadályozni azt, hogy a Kerek-árokba bejöjjön a víz. A palánk típusú töltést az 1888. évi töltésfejlesztés alkalmával bontatták el, és alakult ki a jelenlegi, egységes típusú védtöltés. A fentiek alapján a kép 1888 előtt készülhetett. Dudás Lajos tanító, technika szakos tanár, amatőr helytörténész és gyűjtő véleménye szerint: A képen a mai Györfös (ártéri erdő) még sziget, Bodor-sziget néven. 254