A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

rata volt. A század elején divatos szecessziós díszítőművészet legfontosabb jellegzetességeit, a virágmotívumokat, indázó vonalvezetést mutatják. Az 1. (fekvő) tárlóban vízimalom és a Csongrád-Csépa közötti átjárást biztosító hajóhíd makettjét helyeztük el. Balról a levett tetejű, örlöszerkezetével bemutatott malom. vízimalom TLM. N.GY. Itsz. 99.5.1.1-3. 99.8.1 hajóhíd 2001.3.1. 2001.4.1. 2001.5.1. Balról a malom melletti szöveg: Vízimalom örlöszerkezetével A gabona, búza őrlésére szolgált. A török időkben, 1545-ben 4 gazdát összesen négy kerekes malom után adóztatták. A 18. század végi térképen 11 malom szerepel. A 19. század közepén 50-60 kis malom működött a csongrádi Tisza partján. Mindkét makettet Licsicsányi István készítette 1:25-höz méretarányban. Jobbról a híd melletti szöveg: Hajóhíd Az 1896-ban felállított, a Nagyrétbe és Csépa felé a Tiszán közlekedést biztosító hajóhíd méretarányos makettje. 1919-ben a románok robbantották föl. Az 1. (fekvő) tárlóban a hídmakett körül balról jobbra haladva a 3. terem felől érkezve 2 kép. Az egy-egy tárlóban bemutatott kép itt a meghatározott sorrendben tárlón belüli számozást kap. 1. kép aláírása: Komppal Csongrád és a Nagyrét között. Leírása: az áradó Tiszán háttérben a szétszedett híd, előtérben a csongrádi oldalra érkező komp, rajta emberek, két lovaskocsi. Készítette: Kalmár Margit. (Feketefehér). TLM. GYSZ. 91.145. 2. kép aláírása: Komp húzása kézi erővel Leírása: három férfi áll a kompon, ebből kettő húzza a kompot. Párkányi István felvétele. (Fekete-fehér). TLM GYSZ. 91.144. A (fekvő) tárlót megkerülve a másik oldalon is 2 kép. A 3. kép aláírása: Az 1903-ban épült Csongrád-Szentes közötti vasúti híd. Leírása: feltehetően a csongrádi oldalról fényképezve. Éppen vonat megy át rajta Szentes felé. A Szilber család hagyatékából, Dudás Lajostól kaptuk. 1906-1910 között készült felvétel. (Fekete-fehér). TLM. GYSZ. 91.55. 248