A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szakál Aurél: Szentesi sertekarók. Kovácsoltvas házoromdíszek Szentesen

Kovácsoltvas házoromdíszeket, főleg kereszt formájút, Szentes környékén is hasznátak. Ebből a szempontból Szegvár, Fábiánsebestyén, Csongrád említhető.

1 'Csongrádon azonban a tető fölé magasodó kovácsoltvas kereszt és dísz ritka. Az Alföld távolabbi táj ain is ismertek a nagyobb méretű és vallási hovatartozást is j elző kovácsoltvas házoromdíszek. Tiszazug, Szolnok környéke, Jászság, Tiszafüred környéke településein

17

és a Nagykunság, Sárrét, Békés, Hajdúság tájain.

18

Az említett párhuzamok a Tiszántúlon a Nagykunság és a Hajdúság, a Duna-Tisza közén a Jászság felé mutatnak kapcsolatokat. Összegzés A szentesi sertekarók sajátos, díszes kovácsoltvas házoromdíszek. A nádfedeles házak oromzatánál széldeszka, sertedeszka védte a szélső nádkötegeket. Ezt a kisebb sertevas és a nagyobb, a csúcsnál használt sertekaró nevű kovácsoltvas házoromdíszek tartották. Formai szempontból csoportosított fényképek és rajzok mutatják be különböző megjelenéseiket. Jellemzőek a kereszt, virág, zászló, S alakú és kígyó motívumok. A módosabbak vallásuk szerint különbözőt használtak. A katolikusok kereszt alakú, a reformátusok változatos formájú sertekarókkal jelölték házaikat. A szentesi sertekarók állításának szokása 1834-ben már bizonyosan létezett, s eltartott a 20. század közepéig. Párhuzamai megtalálhatók az Alföld más tájain is. Végül itt szeretném megköszönni a szíves segítséget Zsíros Katalinnak. 'Juhász Antal 1990.49. kép; Nagy Vera 1990.433. kép.; Koszta József Múzeum 74.33.1.,74.34.1.; Palásti Pál 1978.17., 18. 'Szabó László 1987.330-339. "Györffy Lajos 1967.263-268; Dorogi Márton 1985; Szabó László 1987.337. 227