A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Markos Gyöngyi: A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón

adtak ki a házból, mert kiadnák a hasznot is egész esztendőre. Különösen vonatkozott ez tejre, tojásra, pénzre. A mosás is tiltott munkának számított, valamint látogatási tilalom is volt ezen a napon. Sokan - Luca előestéjén vagy napján - ma is sütnek lucapogácsát. Ma már nem gyakorolják azokat a szokásokat, amik hozzá fűződtek. Régen a pogácsába pénzt tettek, ami a megtalálónak szerencsét, gazdagságot jövendölt. A kutatók dél-alföldi sajátosságnak tartják a lucapogácsa haláljósló hiedelemkörét

6

: ha az előre kiválasztott pogácsába szúrt toll sütés közben megpörkölődött, akkor a tulajdonos a következő évben meghal - tartották.

7 A lucapogácsából adtak a baromfi eleségébe, a ló, a tehén abrakjába is, hogy egészségesek legyenek. A paraszti társadalomban a jóslás átszőtte a mindennapi életapró eseményeit és a nagy ünnepeket is. A különböző jósló eljárások különösen gyakoriak voltak a karácsonyi ünnepkörben, a valaha évkezdő napokon. Az emberek különböző jelekből szerették volna megtudakolni a következő év eseményeit, egészséget, a várható termést és az azt befolyásoló időjárást. A fiatalok között a szerelmi jóslás különböző formái voltak ismertek annak megtudakolására, hogy milyen jövő vár rájuk, mikor mennek férjhez.

8 Ez utóbbi illusztrálására egyet említek: Luca estéjén a lány csavarjon egy fésűt, egy tükröt és egy darab szappant törölközőbe. Ezt tegye a feje alá, majd helyezzen egy tányér vizet az ágy elé. Lefekvés előtt mondjon el három Miatyánkot, és akkor álmában meglátja jövendőbelijét. A jóslásokra különösen alkalmas időpont volt a Lucától karácsonyig tartó 12 nap. Ezeknek a tevékenységeknek a lényege, hogy Luca-naptól karácsonyig naponta kell valamit végezni: tenni, megsemmisíteni, s a cselekvéssor befejezésének karácsony napjára kellett esni. Időjárásra hagymalevélbe tett sóból illetve dióhéjba tett vízzel is jósoltak, de legelterjedtebb volt a lucanapi írás flucanaptár) készítése. Ma is több helyen szokás. A szerelemre, leendő férjre való jóslás közismert formája volt Makón is az országosan elterjedt lucacédula készítése. Városunkban is ismert volt az almával való szerelmi jóslás. A lány „Lucától karácsonyig" minden nap almába harapott. Az utolsó falatot karácsonykor a kapuban, más változat szerint az éjféli misén a templomajtóban kellett elfogyasztani. Amilyen nevű férfit pillant meg evés közben, olyan nevű férfi, illetve aki arra megy, az lesz a férje - vélték. A Luca-napi szokások közt sajátos helyet foglal el a lucabúza,

10 amely nem más, mint a Luca napján csíráztatás céljából edénybe tett búza. Naponta öntözik, s a növény fejlődéséből következtetnek a jövő évi termésre és a család, valamint a jószágállomány egészségére.

11 6

Kisbán E. 1982. 310. ill. Tátrai Zs. 1990. 226. 7 Sem gyűjtésem során, sem adattári anyagban nem találkoztam az országosan ismert „tollaspogácsa" kifejezéssel. 8 Részletesen Markos Gy. 1987. 9 JAM NA 186-95 10 Részletesebben Markos Gy. 1998. 11 Kiss M. 1980.471. 188