A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

megünneplésének - a névnapozást kivéve - nem találjuk nyomát. Vidékünkön elsősorban a férfi névnapokat - Sándor, József, Gergely, Mihály, János, András, Márton tartották meg, de a virággal történő felköszöntést nem gyakorolták. A halottak napja A halottakról való ünnepi megemlékezés gyökerei az ókori Egyiptom nagy ünnepségeire vezethetők vissza. A görögök március hónapban tartották a virágok ünnepét, és ez alkalommal tisztelettel áldoztak halottaik emlékének is. Mécseseket égettek, virágkoszorúkat fontak, majd a megemlékezés karnevállal zárult. A kereszténység később jelentősen módosítva, de átvette ezeket az ünnepeket, s ősszel a természet elmúlása idején tartották a halottakról való megemlékezést. 88 Élők és holtak, a falu teljes társadalmának egybekapcsolódásáról az ősök évente ismétlődő ünnepe, a halottak napja gondoskodik.

89 A sírok gondozását, díszítését elsősorban a közeli női hozzátartozók végzik. Már Mindenszentek előtt egy héttel kimennek a sírokat tisztogatni, rendbe tenni.

90 A sírokat a jellegzetes késő őszi virággal, „őszirózsának" nevezett kis virágú krizantémmal díszítik. Az 1920-as években a krizantém Európában ajándékvirágként jött divatba. Halottak napi szerepe miatt újabban a köztudatban temetői virágként tartják számon. „ Régön az őszirózsát mindönki mögnevelte magának; ha gyüttek a fagyok, pokróccal letakarták a szárán, de vót, aki Vesződte és bent vízbe tötte, így is eláll sokáig. Máma mán csak 3-4 szál krizantémot visznek Mindönszentkó a temetőbe; piacon vöszik." A sírok díszítésének régebbi módja, hogy a virágot nem vázába teszik, hanem szálanként szurkálják a hantba, a sír földjébe olykor kereszt alakzatban. Gyakran ültetnek árvácskát Mindenszentek előtt a sírokra, ezek a téli fagyok elmúltával, kora tavasszal kihajtanak. Koszorút a sírra temetésen kívül halottak napján szoktak vinni.

93 „Az 1940-es évekbe otthon csináltunk koszorút, ezt vittük halottak napján a temetőbe. Fúzfavesszőbül hajlítottunk neki kávát, erre fenyőgallyat vagy mirhát kötöztünk, ebbe tűzgétük az őszirózsát. Vótak olyanok, akik jobban értőitek a koszorúcsináláshon, őket kérték mög, hogy csináljanak egy-egy koszorút. Ha szögény vót az illető, lisztöt, tojást adtak cserébe a munkájáért, de vót olyan is akinek visszasegítötték, émöntek neki egykét órahosszára kukoricát szödni. "

9 Napjainkban a műanyagkoszorúkat kezdik kiszorítani a természetes alapanyagokból (mohából, fenyőből, tujából, fenyőtobozból, szárazvirágból) készült élő koszorúk. 87 Tátrai 1981. 39. 88

Seléndy 1972. 77. 89 Kunt 1982. 253. 90 Szabó 1995.174. 91 Tergit 1969. 203. 92 Farkas Andrásné közlése 93 Maga a koszorútest a végtelen időt szimbolizálja, az emlékezést és példamutatást, mely a múltat köti össze a jövővel. Seléndy 1972. 143. 94 id. Bodor Péterné közlése 149