A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

„Szeretöm a rozmaringot, nem szép, de nagyon jó szagú; régön mindön házná vót. Régön nem hasznátak ám a lányok pacsulit. Vót rózsavíz, ezt a botba árúták, de ezt is inkább a legényök locsóták húsvét hétfőn. " Évtizedekkel ezelőtt a szalmavirág volt a legelterjedtebb szárazvirág, de virágot kukoricacsuhéból is tudtak csinálni. Ma a kertekben sóvirágot, lampionvirágot, cickafarkat, fátyolvirágot tartanak, ezek télen a lakás díszei. A virágok gyakorlati jelentősége a szántóföldi növénytermesztésben is megmutatkozott. Csólyospáloson régóta szokás a paprikaföld szélére vagy a sorba néhány szál nyárirózsát ültetni. Balástyán a káposztasorok közé ültettek porcsint. Egyesek szerint ez egyszerűen csak a „vetemény" díszítését szolgálta, mások szerint: „A virágok odacsalogatták a bogarakat, így könnyebben beporozták a veteményt. "

55 „A káposztafőd szélire estikét, violát utettek azér, hogy szöbb lögyön, de főleg akkó, ha túl sok palánta kelt ki a virágoskertbe. " „ Utettek régön a ződség közé büdöskét is, mer elriasztotta a tetveket. "

5 Ez az ősi módszer napjainkban is terjed, de nem biztos, hogy mindig a hagyományozódó tudás révén. „Tavaly a hátsókertbe mi is biokertészetöt csináltunk. A krumpli sorába 3-4 lépésnyire büdöskét ültettünk. Úgy hallottam, távol taríja a krumplibogarakat. így is vót. Nem köllött permetezni. " 8 Bizonyos virágoknak a szőlőtermesztésben jutott szerep. 1945 decemberében a kiskunfélegyházi járás főjegyzője felhívta a szőlősgazdák figyelmét, hogy: „Szöllőkötöző anyagokban előre láthatólag hiány fog mutatkozni. Ezért minden gazda már most gondoskodjék pótszöllőkötöző anyagokról, amelyek lehetnek sás, kákalevél, gyékény, kukoricaháncs, fűzfaháncs, papírspárga vagy kenderfonál. "

59 Bár a javasolt szőlőkötöző anyagok között nem szerepel, mindhárom településen emlékeznek rá, hogy a pálmaliliom (Yucca filamentosa), népi nevén jutka leveleit is használták szőlőkötözésre. „Pusztamérgesön a szőlők szélibe vót sok jutka, úgy hallottam, régön szőlőkötözésre is hasznátak. " Itt említjük meg, hogy az erős illatú virágoknak nemcsak a szántóföldi kártevők, hanem egyéb ház körüli rovarok távoltartásában is szerepe volt, illetve van. Molyirtónak a ruhák közé rozmaringágat tettek. A rózsamuskátli (Pelargonium radula), népi nevén szagos muskátli kevés háznál található, megfigyelések szerint erős illata elriasztja a legyeket, hangyákat, ezért teszik nyáron az ablakba vagy a fal tövébe. Hasonló célt szolgál az utóbbi években terjedő, virágcserépbe, balkonládába ültetett szúnyogriasztó (Plectranthus). A virág szerepe hétköznapokon és ünnepeken A virágok díszítő szerepén és gyakorlati felhasználásán kívül nem hanyagolható el a közösség életében betöltött más szerepük sem. Annak jelentőségére, hogy vannak 54 Farkas Andrásné közlése 55 Nagy M. József közlése 56 Bitóné Gera Eszter közlése 57 Tóth Imréné közlése 58 Ördögh Lászlóné közlése 59 BKMÖL XXII. 317. Dobolási könyv 1945. december 11. 60 Ördögh Lászlóné közlése 144