A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

tisztaság, szűziesség jelképe; a kolostorkertek, később a parasztkertek kedvelt virága.

17 A népi elnevezés - mely onnan származik, hogy a fehérliliom Szent Antal napjára nyílik - a liliom szakrális jellegét erősíti, ugyanakkor jelzi, hogy ezt a virágot a népi köztudat is szent virágként tartja számon. Említettük, hogy a pusztamérgesi templom körül régen rózsakert volt, a csólyospálosi templomkertben pedig még ma is vannak rózsák és fehérliliomok. Ahol a templomkert beültetését a templom belső díszítését, virágozását végző - virágszimbolikában, díszítési szokásokban jártas - személyek végezték, valószínűleg tudatában voltak az említett virágok szakrális jelentésének. A virágok telepítését mégsem ez, hanem gyakorlati szempontok (pl. falusi virágoskertekből beszerezhető virágok, a környező településeken megfigyelt templomkertek, a városi parkok hatása) határozták meg. A templom körül kialakított tér foglalja magában a jelentősebb középületeket: az iskolát és a községházát.

18 Településeinken a külterületi iskolák felszámolása az 1960-as években kezdődött meg, ezzel párhuzamosan a belterületen központi általános iskolák épültek. Az iskolák körül minden esetben udvart létesítettek. Az udvarba fákat ültettek, füvet vetettek. Virágokat az iskola előkertjébe vagy a bejárathoz vezető járda két szélére ültettek, mondván, hogy: „az udvarban a gyerekek játék közben úgyis letaposnák" Az iskola előtti virágoskertnek nem pusztán esztétikai szerepe volt. Idézzük fel az alsó-csólyosi iskola képét az 1950-es évek elejéről: az iskola udvarában harang és gémeskút áll, az iskolához tanítói lakás is tartozik. Az alsó-csólyosi iskolában ekkoriban Balázs Alajos és felesége tanít. A bejárathoz vezető gyalogút két szélére muskátliágyásokat telepítenek. A virágok öntözése az órák közti szünetekben a gyerekek feladata, sőt tanóra keretében a muskátli szaporítását, más növények preparálását is elsajátítják. „A tanítók szerették a virágot, a gyerököt is ránevelték a virág szeretettre. "' Látható, hogy az iskolai virágoskertnek azon kívül, hogy széppé tette a környezetet, nevelő, oktató szerepe is volt. Fontos megemlíteni a tanítók, tanítónők mintaadó szerepét, akik olykor távoli vidékeken járva, városi polgári rétegek virág- és kertkultúráját közvetítették a falu népének , igényesebb életvitelt jelenítve meg ezzel. „A tanítónő kék, fehér, rózsaszín violát ültetött a kertjibe, az ablakba muskátlit tött. Balástyán az 1950-es évek elején a mai művelődési ház helyén állt a Sztálinpark. A parkban padokon, szökőkúton, platánfákon kívül virágok is voltak, az idősebbek főleg gyöngyvesszőre (Spiraea), nárciszra emlékeznek. A balástyai községháza előtt ma kúszófenyők találhatók. A pusztamérgesi polgármesteri hivatal környéke, a mellette levő templomtérrel valódi virágospark látványát nyújtja. Összességében elmondható, hogy a közterületek növényzetét Pusztamérges kivételével többnyire az örökzöldek (fenyők, tuják, élősövény) teszik ki; virágok inkább a magánházak előtti utcai előkerteket díszítik. ,7

Kósa-Fráterl997.48. 18 Bárth 1996. 180-181. 19 Farkas Andrásné közlése 20 Ilia Imréné közlése 137