A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Fodor Ferenc: Az öttömösi spárgatermesztés

A termelőszövetkezet felbomlása után a magánültetvények gyorsan bővültek. Eddig a háztájiban a néhány száz négyszögöles tábla volt az általános, ma egyre többen már holdszámra telepítik. A nagyobb darabokat kiadják részéből - általában feléből - szedésre. Sokan ma is munkaidő előtt vagy után szedik a spárgát, majd reggel korán biciklin, garabolyban viszik leadni. A helyben meglévő értékesítési feltételek miatt a spárgatermesztés mára jelentős szerepet tölt be a családok megélhetésében. Ezt jól mutatja az 1996-ban elkezdett, mára hagyománnyá vált tavaszi spárgafesztivál is, ahol a szakmai megbeszélések és a termékbemutatók mellett a spárgából készíthető ételek elkészítési módjai is bemutatásra kerülnek.

23 Érdekes, hogy maguk az öttömösiek is kevés spárgát fogyasztanak, míg a közeli településeken, ahol spárgát egyáltalán nem termelnek, nem is fogyasztják. Bálint Sándor kutatásaiból tudjuk, a főzelékféléket a tanyai lakosság, különösen a férfiak nem sokra becsülték. „Azt mondják, ögye mög a nyúl, mög az úr" Az öttömösi termelők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a modern termelési technológiákat megvalósítsák saját gazdaságaikban is. Mint már említettük, az elmúlt években több gazda is járt Németországban és Hollandiában, hogy az ott látottakat itthon próbálják hasznosítani. „Nagy a különbség. Sokkal régebben termelnek spárgát, mint mi. Egy gazdaságban 30-40 hektár spárga is van. Ezekben a gazdaságokban már saját hűtőház van. Ahol mi voltunk, az a gazda a 20 hektár spárga mellett magoncot is termelt, emellett szabadföldi virágtermeléssel is foglalkozott. Hollandiában, ahol mi voltunk, ott fóliatakarás volt és talajfűtés. Gégecsőben meleg vizet vezettek a sorok között. Az a gazda, így fűtéssel, akkor bírta kezdeni a szedést, amikor mi itthon takarás nélkül. Gázzal fűtik. A puszta közepén volt a kazánház, vezetékes gáz, és az öntözés is ki van építve - ott vannak a hidrások (öntözőcsatlakozók), vízmérő órával fölszerelve. A gerincben 6-8 bár van, csak rá kell kapcsolni a dobot, de van csöpögtető öntözés is " - mondta adatközlőm, Molnár József. Legalább ilyen tanulságos a Németországban munkát vállaló adatközlőm, Mészáros Ibolya beszámolója is. „1993-ban egy ismerősöm fölhívott, nem akarok-e kimenni, mert nagyon jó pénz volt. Akkoriban két hónapra 200 ezer forintot fizettek. Griesheimben, Frankfurttól 30 km-re. A környéken sokan termelnek spárgát. Nagyon jó főnökünk van. 250-en dolgozunk egy csapatban. Öttömösről heten mentünk, ma már csak egyedül vagyok, nagy fizikai munka, volt hogy 16 órát kellett dolgozni. ...Mikor kiérünk, meg kell nézni egy videófilmet, náluk pontosan ki van dolgozva minden egyes mozdulat, speciális spárgakés van erre és simító, külön kosár mindenkinek. Kidolgozták, hogy ne legyen felesleges mozdulata az embernek, a helyes testtartást, hogy ne fájjon meg a dereka a hajulástól. Ezt minden évben meg kell nézni. A spárganap megszervezésének gondolatát a képviselőtestület vetette fel 1996 tavaszán. Az első években csupán egy napos rendezvény volt, ahol elsősorban szakmai tanácsadásokat hallgattak a résztvevők. 2000. évtől a rendezvény neve „Öttömösi spárgafesztivál", mely két napos, és már egyéb kulturális és sportrendezvények is társulnak a szakmai bemutatókhoz. 24 BálintS. 1977. 138. 123