A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Orbán Imre: Népéletre vonatkozó adatok a makói nazarénus gyülekezet 1870-es, 1880-as évekbeli följegyzéseiben

A piac tárgyalásánál már előkerült a kisasszonyos öltözködés kérdése. A megjelenés bírálatakor újabb, a városban nyilván nem példa nélküli eseteket soroltak föl. Igen hangsúlyosan került elő a hajviselet. Mint mindenütt, a nők nálunk is hosszú hajat viseltek. Lányok fonták, az asszonyok inkább kontyban hordták. Botrányt a nők hajának levágása jelentett.

24 Először csak magát a jelenséget rögzítették: „Kiss Viktor

25 eladta a haját." Mivel az ügy nem rendeződött, fölmerült a kérdés, vajon „a nőknek levágatni a haját, és eladja kendőkért, vajon illendőé ez? " Itt már az ár is előkerül, kendő. Az ügy később újra fölvetődött, de már általános érvénnyel, „haj eladás a néniknek. " A makói polgárosodó viseletnek némi tükrözője a megjegyzés: „ha a nénik nem tarkáinak magokat a ruha által!" Lányok utcai viselkedése: a „leány nénikkel beszélni, mert nem szépen viselik magokat az utcán, még táncolnak is, mikor éneklésbőr kimennek. " A városban ennél komolyabb kérdés az alkoholizmus. Széles körben elterjedt az italozás. Ez főként a férfinépességet sújtotta, de följegyzések szerint a túlzott női alkoholfogyasztás is jelen volt a városban. „Szűcs István részeg volt", „Erdei Bálint itas let", „Molnár Kata ittas lett", „Kiss Panna néni megmegitasodik, a fija szolt." „Beretyka atyafi

27 a kocsmából vezettetett haza, mint ittas ember. " „Badalik meg ittasodott, meg ivott 4 fél liter bort, éjfél után még a kocsmában volt. " Egészen életképszerű leírásunk is maradt. „Földesi János ismét meg részegedet most nyomtatáskór a Pusztán. Komlósról hozatott pálinkát, 4 litert, és hazajövet az ugaron, Nagy Miklósnál húst főzetett, búzával fizetett, és úgy tették fel a kocsira, mint nagy részeget. " De szóba került a tiltott komédia, kártya és dohány is. „Kis Ferencz szivarozót világiakkal együt", „Vári atyafi komédiába volt feleségivei", „Mészáros István kártyázik, birkózik, tréfál, igen hejtelen. " Házasság, családi élet, párkapcsolatok A házastársi hűség az alapkérdések közé tartozott. A házasságot megelőző kapcsolatokat tiltották, általában erkölcsös életet követeltek a közösség tagjaitól. Ha ezen valami csorba esett, azt szóvá tették. így születtek a következő följegyzések. „Nagy István ön fertöztetésbe esett, és egy Lánnyal [is]. " „Kis Julianna a gujásokkal. " „Kiss Lászlóné kerítő let a lánnyának. " „Sárkány László egy tisztátalan leányai egy, azaz a maga első szobájába hált kétszer ajtót bé zárolva." „Szentmiklosi barátunk egy lányai gyermeket nézettek, és azután ott hagyta, és Sz. Mikioson egy özvegyei ősze állót. " „A Sepsei el mén az özvegy barátnékhoz, és meg öleli, meg csókolja, és gúnyt űz az. " „ Dura Klárival ismét kell munkálkodni, [ahogy] férjivel bánik, és egy férfit meg csókolt, de még az öreg néni is." „Danis Vera néni elhagyta férjét. " „Dobsa nénénk és a menye közt békétlenség van. " „Dobsáné ismét elhagyta férjét. " Ez nem a rövid hajviseletre való áttérést jelenti. Ez társadalmi mértekben csak jóval később, a 20. század 20-as, 30-as éveiben terjed el, nagy megütközéseket okozva. A haj levágása itt egyszerűen csak „üzleti" kérdés. Valószínűleg nem egészen rövidre nyírásról van szó, inkább csak a hosszabb haj egy részének levágásáról. 25 A Viktor a mai Viktória nevünk 19. századi megfelelője. A Viktor szó tehát leányt vagy nőt jelöl. 26 Gyülekezeti alkalomról van szó. 27 Atyafi, a gyülekezet teljes jogú férfitagja. 28 Barát, a gyülekezetbe való fölvételre váró férfi. 108