A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Nagy Vera: Az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás Hódmezővásárhelyen

kezesnek egy kezdetleges vállfaját tudták megvalósítani. Mezőgazdasági gépgyártás­ban csupán Kalmár Zsigmond terménytisztító gépgyára mutatott fel a kor színvonalá­nak megfelelő eredményeket. Az állattartás helyzete szintén jól tükröződik a bemutatón: az elmúlt századok­ban tenyésztett fajták még nagy számban szerepeltek a kiállításon, megjelentek azon­ban az újabb fajták is, de ezek még nem minden esetben terjedtek el széles körben. A tanulságokat a kiállítás szervezői és a korabeli sajtó is levonta. Az iparosság­ról a következőket írták: „Iparosságunk anyagi helyzete szerény, vállalkozási kedve lanyha, formaízlése régies..." 56 A kibontakozásra vonatkozóan hasznos ötletekkel szolgált Gelléri Mór Magyar Hírlapban megjelent vezércikke, melyek közül a legfontosabbak: a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése, műtrágyagyár létesítése, a mezőgazdasági nyersanyagok érté­kesítésének kiterjesztése, a gőzmalmok termékskálájának bővítése, húsfélék feldolgo­zása konzerveknek, a tejtermékek magasabb szintű feldolgozása, vaj- és sajtgyártás, gyümölcsfeldolgozás ipari méretekben. Összességében tehát a gyári termelésre való áttérés biztosítaná a fejlődést, amely egyben több munkalehetőséget is ad a lakosság­nak. 37 A kiállítás dokumentumai példás szervezésről adnak tanúbizonyságot. A ren­dezvény érdeme a maga korában az volt, hogy a legszegényebbektől eltekintve a vá­ros valamennyi társadalmi rétegét összefogta, s reális képet mutatott számukra a város gazdasági életéről, kultúrájáról. A kiállítás távolabbra mutató érdeme pedig az, hogy a több éve érlelődő gondolat a múzeum alapításáról realitássá vált, s Kiss Lajos ezt követően fogott hozzá ahhoz a néprajzi gyűjtéshez, mely a mára közel százéves mú­zeum néprajzi gyűjteményét megalapozta. A kiállítás eredményeinek végső összegzését a szervezők jó ráérzessél így fo­galmazták meg: „...üdvös volt a kiállítás, mert jóakaratú emberek csinálták, s ha ta­nulságait felhasználjuk, emléke tartósan élni fog." 5 * IRODALOM FEJÉRVÁRY JÓZSEF 1929 Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely. FÉJA GÉZA 1975 Vásárhelykutas. In: Nagy Gyula (szerk.): Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, 137. FORCZEK ZOLTÁN 1993 Ipar. In: Szabó Ferenc (szerk.): Hódmezővásárhely története. II/2. Hódmezővásárhely, 591 -641. GYÁNI GÁBOR 1993 Hódmezővásárhely társadalma. In: Szabó Ferenc /szerk./: Hódmezővásárhely története. II/l. Hódmezővásárhely, 221-276. HERCZEG MIHÁLY 1993 Mezőgazdaság. In: Szabó Ferenc /szerk./: Hódmezővásárhely története. II/2. Hódmezővá­sárhely, 489-590. Kiss LAJOS Végjelentés. 104. Végjelentés. 107-108. Végjelentés. 113. 72

Next

/
Thumbnails
Contents