A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

tudományág szemszögéből elemezni. A szakosodás, a témaspecialisták korában érdemes fölfigyelni erre az erényre és eredőire. A magyar népi építészet és a népi bútorok tárgyköréről — ez volt két legszívesebben és kiváló hozzáértéssel kutatott néprajzi témája — összefoglaló mű megírására vállalkozott. A magyar ház története с monográfiának csak a terve maradt fenn és elkészült „A magyar ház terminológiája, a házrész-elnevezések teljes szójegyzéke" című fejezete, melyek nagyszabású, igényes szintézisbe engednek bepillantást.

30 A lakáskultúrával foglalkozó kutatásait A magyar parasztbútor története című, akadémiai prémiummal jutalmazott monográfiában összegezte, amely szintén kéziratban maradt ránk.

31 Ebből megjelent az „Ágy a magyar parasztházban" с fejezet (Ethn. 1954.). Cs. Sebestyén tanulmányai a leíró és elemző szaktudományi próza példái. Szívesen közölt olvasmányos stílusú, népszerűsítő írásokat, de az esszé nem az ő műfaja volt. Új oldaláról ismerhetjük meg egy 1941-ben publikált tanulmánya befejező soraiból: Bibliai kép tárul a szemünk elé. Magas termetű karcsú nők jönnek le sorjában a keskeny ösvényen a hegyoldalról. Nagy vizesedényt egyensúlyoznak a fejükön, szabadon, így ereszkednek le a víz szélére. A keca egyik sarka fel van tűzve az övbe, az inget is felfogják térden felül s így gázolnak be a vízbe egyenként egymásután, keresztül a folyón. A kút, a hegyi forrás a túlsó parton van. A kút mellett fekszik egy fából faragott nagy nyeles merítőkanál, ezzel óvatosan merítik ki a vizet a kövekkel körülrakott gödörből. Azután megint fejükre teszik fel a telt vizesedényt s anélkül, hogy csak félkézzel is megfognák, lassan és óvatosan lépkednek egyik lapos kőről a másikra, egyszer-egyszer térdig érő vízben, keresztül a folyón, vissza a másik partra. A nap már alábukott a nyugati hegy mögé, a víz, a hegyoldal, az út, minden valami lila színű, ködös homályban fekszik, mikor a vizet hordó nők lassan libasorban lépkednek fel a hegyi ösvényen a magasan fekvő falu felé. Ez a krassován nők esti munkája és szórakozása. (Adatok a krassovánok néprajzához. NÉ 1941.) Sebestyén Károly a munkásságát a két világháború között kiteljesítő, ún. második néprajzos nemzedék jelentős képviselője. Az anyagi kultúra kutatásában életművének súlya, szerepe a korszak meghatározó, vezető tudósai — Győrffy, Bátky és Viski — után jelölhető meg. E néprajzos „triász" mögött őt tartjuk az anyagi kultúra legfelkészültebb kutatójának. A Szeged-kutatásba viszont kiváló szakmai tudással megírt, alapos építészettörténeti és művészettörténeti elemzéseivel írta be nevét. E kutatási tevékenységét, eredményeit fontosabbnak ítélem, mint amennyire az elmúlt évtizedekben azt még kortárs utódai becsülték. A szegedi múzeumnak a húszasharmincas években, az irodalmi munkássága és régészeti föltárásai révén ismertebb Móra Ferenc mellett, meghatározó kutatója és a korszak helyi tudományos életének maradandó értékeket létrehozó személyisége volt. 3 Regdon Rezsőné 1964. 7., 34., Marián Emese 1968., 37-40. 31 Regdon Rezsőné 1964. 7., 33., A magyar parasztbútor története. Kézirat. EA 6373. 56