A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

Mészöly Gedeon, Csefkó Gyula és Moór Elemér — jó szakmai hátteret jelentett számára. Fiatalkori dolgozatai a székelyföldi és a bánsági népélet különböző jelenségeinek alapos leírását adják: Székelyföldi kopjafák és keresztek. NÉ 1905. 103-107., Háromszéki sírkövek. NÉ 1907. 105-110., A krassovánok kanalas malma. NÉ 1908. 50-59., Felsőtorontálmegyei húsvéti tojások. NÉ 1913. 120-134. Mindegyik a pályára készülődő, szemlélődő, témáját kereső fiatal kutató írása. Fő tárgykörein kívül kiemelést érdemel „A Krassó-Szörény vármegyei románok népviselete" с tanulmánya (Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1946-1947. Szeged, 1948. 67-100.). A témával 1907-ben kezdett foglalkozni és a háború végéig szülőföldjén töltött nyári vakáció heteiben rendre gyűltek adatai, megfigyelései a románok öltözködési kultúrájáról. Igen alapos leírást ad a férfi, női és gyermekviselet darabjairól, külön a „bufán"-nak nevezett bányászok, ipari munkások öltözetéről, majd vizsgálja minden egyes ruhadarab eredetét. Három réteget különböztet meg a románok öltözetében: 1. az ókori: trák, görög, római eredetű, 2. a balkáni: bizánci, török, délszláv eredetű és 3. a magyarságtól átvett ruhadarabokat. Kiérett kutató és feldolgozó módszer, a dél-, kelet- és középeurópai kapcsolatokra kitekintő összehasonlító igény jellemzi tanulmányát. A csak 1948-ban publikált (?!) tanulmány ismeretében sajnálhatjuk, hogy szülőföldje tervezett néprajzi monográfiájának kidolgozására harmincöt-negyven évvel azelőtt nem kapott biztatást... Munkásságát méltatva Banner János, egykori kollégája írta: „Érthetetlennek tűnik, hogy a századforduló utáni években már néprajzzal is foglalkozó Sebestyén Károly a kiaknázatlan Szeged-Alsóvárosban, Tápén és a szegedi tanyavilágban csak ritkán talált egy-egy feldolgozandó tárgykört." Ha a magyarázatot keressük, igazat adhatunk Bannernak, aki így folytatta: „Szülővárosa és környéke tarkább néprajza és a Székelyföld rejtélyesebb problémái azonban mindvégig foglalkoztatták."

22 Azért történhetett így, mert a székelység és szülőföldje népélete közelebb állt hozzá. Ott kezdte gyűjtéseit a századelőn és oda mindig szívesen ment vissza. Táji kötődéséről vall az is, hogy idősödvén ezekből a kutatásaiból írt tanulmányait tette közzé. Munkásságának másik fő területét építészettörténeti, szinte kizárólag Szeged középkori templomai és a szegedi vár építéstörténetét föltáró kutatásai képezik. A Dömötör-templom bontásának megfigyelésével Szeged város tanácsa bízta meg, majd az Árpád-kori torony kibontása után három ásatást végzett a területen. A templom építését előbb a 12. század végére— 13. század elejére tette, utóbb alapos összehasonlító vizsgálat után all. század első felére datálta. A tárgykör újabb kutatói nem tekintik megalapozottnak utóbbi kormeghatározását.

23 Sebestyén tisztában volt azzal, hogy nincs perdöntő bizonyítéka, föltételezését Gellért püspök egyházszervező szerepére és a templomépítő szerzetesek egykorú tevékenységére alapozta. A Dömötör-templom építéstörténetének nyolc korszakát különbözteti meg, amihez a hazai és főleg a németországi templom-építészetből számos párhuzamot sorakoztat fel. Sajátos, hogy a templom barokk stílusban történt 18. századi újraépítésével már nem foglalkozik. Korszakolását — a legelső periódus idejét megkérdőjelezve — a kutatók ma is elfogadBanner János 1957. 256. Horváth Ferenc 2000. 369-371. 53