A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Markos Gyöngyi: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykultúrában

(KJM 54.408.1.). Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum gyűjteményében található faragott polcról nem sokat tudunk. Ránézésre megállapítható, hogy nem avatott kéz munkája. Házi használatra készült. Áttört faragásában nagyméretű címer található (27. kép). Festett fa tárgyunk kevés van, amelyen nyomát találnánk a forradalom és szabadságharc utóéletének. Ezek közé tartozik a Tótkomlósról a szegedi múzeum gyűjteményébe került, halványkék alapon díszített pipatórium (47. kép). Két szempontból is érdekes. A címer középen van ugyan, de nem központi helyet foglal el. Leginkább szembetűnő a faragvány tetején látható honvéd figurája, amely két kezével elnyomja a kétfejű sast. Szimbolikája egyértelmű. Vajkai Aurél 50 évvel ezelőtt a békéscsabai múzeum gyűjteményében találta meg ennek párhuzamát, s mint egyedi tárgyat említi. Összehasonlítva a két tárgyat, elképzelhető, hogy ugyanaz a mester alkotta mindkettőt. A szegedi múzeum gyűjteményébe 1913-ban került kisláda előlapján festett címer kapott helyet. Festése alapján feltételezhető, hogy a motívum átfestés útján került rá (15. kép). A csongrádi Tari László Múzeum gyűjteményéből való, a szegedi múzeum népművészeti kiállításán látható tekerő fedelét kívül-belül festett, csontlemez berakásokkal kialakított magyar címer és szomorúfűz díszíti. Fölirata: "Kovács Gergely ê készült 1884 ára 77forint" (TLM 71.1. 122). A citera (26. kép), kisszék (28. kép) és a törülközőtartó (25. kép) készítői szervesen folytatták a századforduló faragó hagyományait. Az előzőeknél lényegesen kevesebb bőrből és textilből készült tárgy maradt fenn, ami az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi. Ennek oka elsősorban maga az anyag: mind a bőr, mind a textil nehezebben viseli az idő múlását, mint például a cserép. Néhány címeres dohányzacskó (31. kép), egy asszonysuba (egyedül koronázatlan címerrel) és egy kocsis szűr képviseli ezt a tárgycsoportunkat (48-49. kép). A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található fakulacs bőrrózsáját hímzett címer díszíti. Ez nem vidékünkön, hanem Debrecenben készült. Fából, áttört faragással készült karperec első egysége (30. kép), tűzcsiholó acél középdísze s a gyöngyszövéssel készült kulcstartók címere mind egészen apró tárgyakon találhatók. Készítésük nagy türelmet, ügyességet kívánt. Ezek az alkotások is jelzik témánk tárgyi sokszínűségét. * Külön kell szólni a Rózsa Sándort és a betyárvilágot felidéző emlékekről. A betyárvilág jóval az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt kibontakozott, kiteljesedése a szabadságharc bukása utáni időre tehető.

21 Kialakulásának legfőbb oka a zsellérek számának növekedése, valamint a Habsburg Birodalom katonaállítási rendszere volt. A Dél-alföldi betyárok közül az egyik leghíresebb Rózsa Sándor volt, aki a magyar kormánytól mentességet nyerve, bandájából szabadcsapatot alakított és a szabad21 Szabó F., 1964. 257