A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Markos Gyöngyi: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykultúrában

hogy el ne ronthassa semmiféle veszedelem a nemzet jóllétű s boldog lehessen " Néha kiegészítette az alábbi sorral: "Imádott Istenem hald mit óhajt gyermeked. " Ezen a butellán az alábbi bevezető butellavers olvasható: „ Hódi Ferencz az én nevem megjön akkor az én kedvem ha butellám kezemben tartom belőle bűven ihatom. Vivát. "(З.кер) A fönti s az alábbi tartozik két legismertebb hazafias butellaversei közé, amelyek a kortársakra is hatottak: „Jó Istenem azt add érni nekem hogy szép hazám szabad légyen Hozd rá a szabadság napját Aid meg a magyar hazát. " Egy ilyen feliratú butella az 1948-as, centenáriumi kiállításon is szerepelt. Bár Kresz Mária a kiállítást bemutató, rövid cikkében nem említi Maksa Mihály nevét, szinte biztos, hogy az ő munkájáról van szó. Kresz Mária szerint: "a felirat nyilván az elnyomás évei sóhaját őrzi".

17 Maksa Mihály a Nemzeti dal első négy sorát több butellára írta rá, erre az első adatunk 1886-ból van. Önálló közlésén túl mondanivalója megerősítésére a „Talpra magyar" sorai alá a következő verset is írta: „Régen veri már a magyart a teremtő azt se tudja milyen lesz a jövendő, lesz-e még ezen a földön víg napja, örüljön-e, búsuljon-e nem tudja. " A bemutatottakon kívül a következő szövegeket írta butelláira, amelyek szintén e

gye

gy imába foglalt kívánságnak felelnek meg: „Elégeld meg a szenvedést oh nemzeted Istene légyen már a Magyarnak is egyszer örömünnepe hozz rá a béke napját Aid meg a Magyar hazát", (vagy,) „a sokat szenvedett magyar hazát". „Aid meg Isten ezt a hazát ennek minden morzsa porát hints rá áldást elég bűven és örömöt a jövőben 17 Kresz M. 1949.348. 253