A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Mód László: Egy apátfalvi hajósvállalkozó család életútja

Egy apátfalvi hajósvállalkozó család életútja MÓD LÁSZLÓ (Szentes, Koszta József Múzeum) „ Kora tavasszal, alighogy a városi emberről a bunda lekívánkozott, ők már napégette legények. Barnára sült hátuk olajosan csillan meg a forró nyárban méltóságteljesen úszó bárkák kormányosi emelvényein, zöld füzesek, sárga napraforgó tányérok közt, és amikor a folyó szürkén csúszik a fellegekkel borított őszi ég alatt, amikor sötétedő novemberi délutánokon már a hó is lassan szitálni kezd, még mindig hallatszik a Maros partján a vontatókötelek csobbanása és a hosszan elnyújtott kiáltás: hujjá-ó-ó!"

7 E szavakkal jellemezte Aldobonyi Nagy Miklós 1940ben a marosi homokbárkásokat, akik a két világháború között jelentős mennyiségű homokot szállítottak Szegedre. E foglalkozás sajátos életformát teremtett, amely — valljuk meg őszintén — már sok szempontból különbözött a korábbi hajósok életvitelétől. Aldobonyi rövid írásában kissé romantikus képet fest a hajósokról, ugyanakkor számos értékes adattal szolgál e mesterség mindennapjairól, egyúttal felhívja a figyelmet a téma feldolgozatlanságára. Az azóta eltelt 60 év alatt sajnálatos módon nem született alapos, teljességre törekvő elemzés, amely a marosi homokszállítók életmódjának bemutatására törekedett volna. Juhász Antal a deszki hajóvontatók munkáját ismertető tanulmányában ugyan számos helyen érinti a helybeli szerbeket felfogadó hajósgazdákat, de természetesen csak annyiban, amennyiben ez témájához szorosan kapcsolódik. Jómagam az Apátfalva monográfiát előkészítő kutatások során akadtam rá a marosi homokkitermelésben és szállításban résztvevő vállalkozói rétegre, akiknek biztos megélhetést nyújtott e foglalkozás. Apátfalván és a szomszédos Magyarcsanádon még sikerült két olyan idős embert találnom, akik fiatalkorukban aktív részesei voltak a vízi szállításnak. A rendelkezésre álló anyag azonban nem tette lehetővé, hogy az apátfalvi hajósok életmódjáról általános képet rajzoljak, ezért célszerűnek tűnt egy helybeli családi vállalkozás életútjának bemutatása. Az 1930-as és az 1940-es években egy hajón dolgozó adatközlőkkel készített interjúk mellett a család egyik tagjának levelezését is felhasználtam, amely betekintést nyújt e sajátos életforma mindennapjaiba. A vízi közlekedés és teherszállítás múltja a Maroson A 19. század második felében meginduló nagyarányú vasútépítkezések előtt a vízi utak, a folyókon zajló közlekedés és teherszállítás kulcsszerepet játszott a Kárpátmedence különböző természeti adottságokkal rendelkező tájegységei között lebonyolódó árucsere-kapcsolatokban. Egészen századunkig az ország, és különösen az Al1 Aldobonyi Nagy Miklós 1940. 335. 2 Juhász Antal 1984. 783-816. 187 ;