A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

pedig járt mindenhol, már értem ezalatt a jelentősebbeket, mert nagyon jól tudott velem kontaktusba kerülni. Fel kell tudni venni azt a stílust, ahogy kint a kereskedők beszélnek. A kommunikáció egy vadidegennel 5 perc alatt, ez a titka az egésznek. Meg van még egy: kell egy termelői háttér. — Milyen a kapcsolatuk a termelőkkel? — Kétféle kapcsolat van. Vannak, akik nekünk termelnek az integráció keretében. Meg vannak, akik beesnek a kapun a termékükkel. — Foglakoznak termeltetéssel is? — Csinálunk mi egy nagy kísérletet. Honosítani próbálunk Európa-szerte közkedvelt fajtákat, és ennek honosítani próbáljuk a gépi technikáját. Ettől a hagyományos, „ mindent kézzel, négykézláb mászva " című dologtól szeretnénk teljesen megszabadulni. A kézimunkaerőt igénylő termelés olyan árfekvést idéz elő, ami nem versenyképes. Meg kell találnunk azokat a fajtákat, amik nem 150-200 kilót teremnek egy kisláncon. Mi erre a kísérletre rengeteget áldozunk. — Ön szerint van jövője ennek a kifejezésnek, hogy makói hagyma? — Hogyne lenne. Vannak lehetőségeink. Nézze, beengednek havi 5 tonna kínai fokhagymát az EU-ba, tehát egy évben az 60 ezer tonna. Tehát ez az, amit ők nem termelnek meg, amit máshonnan hoznak. Ha mi tagok leszünk, akkor a kínai kárára megkapja a lehetőséget a magyar hagyma. Ez is azt mutatja, hogy nagy kihívás előtt állunk. — A működésük során igénybe veszik a Hagyma Terméktanács segítségét? — Én csak jót tudok mondani róluk Fordulhatok hozzájuk bármivel, bármilyen keservemmel. Azt kell hogy mondjam e téma kapcsán, ha nincs összehangolva az ár, bármennyire is furcsán hangzik, akkor csak a paraszt jár rosszul, mert az összehangolás nélküli áringadozásnak a termelő issza meg a levét, nem a kereskedő. IRODALOM ANDOR Mihály - KUCZI Tibor- SWAIN Nigel 1996 Közép-európai falvak 1990 után. Szociológiai Szemle 3-4. ERDEI Ferenc 1969 Makó város történeti pályája. In: Makó, az első felszabadult város. Makó-Budapest 1973 Parasztok. (Hasonmás kiadás) Budapest 1974 Magyar falu. (Hasonmás kiadás) Budapest 1977 Város és vidéke. (Hasonmás kiadás) Budapest 1982 Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. Makó 1983 A magyar társadalom. In: Szárszó 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Főszerkesztő Pintér István. Budapest FÜLEKI László 1997 Magyarországi hagymatermesztés és piacfejlődés. In: A makói hagyma múltja, jelene és jövője. Makó HAJDÚ József 1998 A hagymakereskedő makói zsidóságról. In: Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése. Szerk. Halmágyi Pál. A Makói Múzeum Füzetei 90. Makó HARCSA István - KOVÁCH Imre - SZELÉNYI Iván 1999 A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 3. 184