A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

végy édesanyjával évente találkoztak. Egyik évben édesanyja jött Magyarországra, a másik évben pedig ő ment ki (akkor még nem lehetett évente nyugati országba utazni). Később az együttlét megkönnyítése érdekében - hiszen Emma Frank édesanyja 1899-ben született, ápolásra szorult és csak ez az egy gyermeke volt — letelepedési engedélyt kértek az édesanya számára Magyarországon, s így ő itt halt meg. IV. ÖSSZEGZÉS A fentiekben kübekházi házassági anyakönyvek és egy család történetének segítségével az 1850-1950-es évek házasságkötéseit befolyásoló tényezőket és azok határait mutattam be. A házassági anyakönyvekben felfedezhető határok közül fontos megemlíteni a térbelieket, mert ezek kifejezői a kübekháziak kapcsolatrendszerének. Bár a falu önmagában mindvégig exogámnak tekinthető, de a társközségekkel azonos gyökérzetűnek. Ezek a falvak a magyarok esetében a szögedi nemzet tagjai, a németek tekintetében pedig lakosaik azonos telepítés által kerültek a Bánságba. Mint kiderült, a térbeli határok szoros kapcsolatban állnak a közigazgatási, természeti határokkal. Az I. világháború után a társközségek többségének elcsatolásával a párválasztás iránya módosult, előtérbe kerültek a szegedi tanyák, Csongrád megyei falvak, de az országhatárok megléte ellenére kübekházi lakosok továbbra is kötöttek határon túli településről származó személyekkel házasságot. A 19. században fontos tényezőjét képezték a házasságoknak az etnikai határok, de az 1910-es évekre csökkent a szerepük. Ebben a nyelvi határok gyengülése mellett a vagyoni tényezők voltak meghatározók, amit Halmosi Péter így fejezett ki: „... a van szeretett házasodni a vannai. " A németek 1946-ban történt kitelepítésével azonban az emikai határok megszűntek. Az időbeli határoknak több típusát is bemutattam a dolgozatomban. Megállapítható, hogy a házasságkötés időpontja egyrészt szoros kapcsolatban állt a mezei munkákkal. Az esküvő hónapja és napja a szabadidő alakulását is jelzi, vagyis azt, hogy a mezőgazdasági munka és az ipar nyújtotta kereseti lehetőségek hogyan viszonyultak egymáshoz. A másik fontos összefüggés az egyházi előírásokkal mutatható ki, ám az 1940es években megjelenő nagyböjti és adventi házasságok a vallási szempontok háttérbe szorulását mutatják. Ez a tendencia a vallási határoknál is érzékelhető volt. Amíg a 19. században vallási exogámiára legfeljebb társadalmi okok (pl. iparosok) esetében került sor, addig az 1940-es évekre megnőtt a vegyes házasságok aránya. Amint arra már utaltam, a társadalmi határok lényeges szempontot jelentettek, és az etnikai, vallási, lokális határok is ennek függvényében módosultak. Mindezek alapján elmondható, hogy a házasságkötések fontos adatokkal szolgálnak a társadalmi normák tekintetében, hiszen a „... házasság intézménye... Bár formailag egyének közötti aktusként valósul meg, a valóságban inkább egyének csoportjai közötti megegyezés eredménye."

137 Kutatásom során bebizonyosodott, hogy a határok — bár elválasztó, szabályozó Faragó T. 1983,223. 138