A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

1883-1892 között pedig 63,5% -, addig 1913-1922 között már csak 37,4%-ot ért el ez az arány. Eközben a 25 évesnél idősebb korukban nősülő férfiak között az özvegyekkel szemben megnőtt a legények száma. Az 1913-1922 közötti adatok pedig már egyértelműen a legények szerepéről tanúskodnak: 97,5%-uk volt ugyanis nőtlen. A 30-39 éveseknél is hasonló tendencia érvényesült. 1853-1862 és 1883-1892 között is a férfiak 73,7%-a özvegy volt. A 20. században azonban a nőtlen férfiak kerültek túlsúlyba: 1913-1922 között 52,4% volt az arányuk, 1943-52 között pedig 100%. A felső korhatár ilyetén való növekedése minden bizonnyal a hadkötelezettséggel, hadifogsággal és a családalapításhoz szükséges anyagi javak biztosításával áll összefüggésben. A házasságra lépők életkorának növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy fokozatosan megnőtt a felek közti korkülönbség. Ez eleinte még csak a férfiak második házasságkötésénél fordult elő, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az első felefésűkor^ Ья1я1я iitán.a*<^jmeJceJ^ma^Jidál«7ÁM^ re volt szükség, aki képes volt gyermeket szülni. Később azonban az első házasságkötésnél is megjelent a nagy korkülönbség, hiszen a férfiak csak a katonaság végeztével gondolhattak a nősülésre. Vallási határok Az etnikai, térbeli, időbeli határok után fontos megemlíteni a vallási határokat, hiszen ezek is jelentős választóvonalakat képeztek az elmúlt évszázadok alatt, elég itt csak a vallásháborúkra gondolni. A vallás 19. századbeli szerepét mutatja az is, hogy Kübekháza telepítésekor kimondták: kizárólag római katolikus magyar lakosok nyernek engedélyt a letelepedésre. Idővel németek is költöztek a faluba , a nemzetiségi kritérium ezzel megszűnt, de ők is római katolikusok voltak. A falu tehát vallásilag továbbra is endogám maradt, de amint azt az alábbi táblázat mutatja, később más vallású lakosai is lettek. Ennek ellenére mindig a római katolikusoké maradt a vezető szerep a környékbeli településekhez hasonlóan, eltekintve a többségében román lakosú, s így görög-keleti vallású Óbébától. Mivel Kübekházán római katolikus templom van, csak azokkal a házasságokkal találkoztam a kutatás 19. századra vonatkozó részében, amelyekben mindkét fél római katolikus vallású volt, illetve ahol a nem római katolikus fél reverzálist adott. Ám az olyan házasságok, amelyekben a római katolikus felek mondtak le vallásukról, nem kerültek be az általam vizsgált múlt századi anyakönyvekbe. így lehet az, hogy a táblázatban ugyan vannak nem római katolikus vallásúak, de az említett csoport házasságairól nem tudok adatokkal szolgálni. Az első két periódusban mindössze egy vegyesházasságot találtam, de erről bővebben már az etnikai határoknál szóltam. Itt csak annyit említek meg, hogy valószínűleg a vallási és etnikai exogámia rétegendogámiát takar. Vallásilag vegyes házasságra a 19. században már csak azért is nehéz lett volna adatot találni, mert a térség magyar és német lakosai római katolikusok voltak, görögkeleti vallású románokkal és szerbekkel pedig több más tényező miatt sem kötöttek házasságot. 127 Borovszky S. (szerk.) é.n. 71. 125