A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

aminek aránya a korábbi 3,2%-ról 11,8%-ra emelkedett. A következő periódusban már a legkedveltebb nap volt (39,6%), s népszerűsége napjainkig tart. A kübekházi mellett többek között kunszentmártoni

122 és jászdózsai

123 adatok is azt mutatják, hogy a század első felétől nőtt meg a szombati esküvők száma. A változás oka tehát általános jelenségben keresendő. Bár ezen a napon iparosok és földművesek egyaránt házasodtak, mégis azt feltételezem, hogy városi hatásra kell gondolnunk. Mindezek alapján megállapítható, hogy a 19. században az esküvők napjának kiválasztásakor igyekeztek figyelembe venni a szent és a profán idő közötti határt, s a házasságokat főleg hétköznapra tették. Ekkor ugyanis még a legtöbben mezőgazdaságból éltek, amikor a munkaidőt nem szabályozta állami törvény, csak egyházi. Ezzel szemben a 20. század közepére már fontos tényezővé vált az elsődlegesen nem mezőgazdaságból élők számára a kötelezően előírt munkaidő, aminek következtében az utolsó munkanap, a szombat kedveltsége megnőtt, a vasárnap pedig alkalmat nyújtott a pihenésre. A házasulok korhatára Az alábbi táblázatok a házasulandó felek életkorát, vagyis a házasságkötéshez szükséges korhatárt mutatják be. 1853-1862 A férfiak A nők életkora életkora 17 éven aluli 17-19 éves 20-24 éves 25-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50 éves és idősebb 20 éven aluli 10 1 20-24 éves 4 db 49 9 25-29 éves 4 8 4 30-39 éves 3 9 1 4 2 40-49 éves 1 50-59 éves 1 1 2 2 60 éves és idősebb 1 KakukM. 1983,61. Barna G. 1973,159. 122