A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850—1950-es évek házassági anyakönyvei alapján VASS ERIKA (Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum) I. BEVEZETÉS A kutatás célja és módszere Életünk során születésünktől egészen halálunkig mind az egyén, mind a közösség szintjén számtalan alkalommal szembesülünk különböző határokkal. Ezek egy részét, mint például megyék határát táblák is jelzik. Ezzel szemben szemmel nem látható határok is átszövik az életünket. Míg a területi határokat térképen jelölik, ez utóbbiak a társadalmi normák által vannak rögzítve, és az adott társadalom tagjai ezek elfogadását viselkedésükkel, szokásaikkal bizonyítják. A következőkben ezen határtípusok némelyikének alakulását mutatom be a kübekházi házassági anyakönyvek alapján. A helyszín kiválasztásánál az is közrejátszott, hogy a település 1921-től, a trianoni békeszerződést követő évtől a magyar—jugoszláv-H-omán hármashatár magyar oldalán fekszik, s így az országhatár szerepével is foglalkozhattam. A kübekházi anyakönyvek és a határ vizsgálata a Rabén (Jugoszlávia) Juhász Antal vezetésével végzett terepgyakorlat során merült fel bennem. Az ottani szállásunk ugyanis mindössze három háznyira volt a magyar - jugoszláv határtól, s látni lehetett mind a kübekházi, mind az óbébai (Románia) templom tornyát. Ott még találkoztam olyan rábaiakkal, akiknek nagyszülei kübekháziak voltak. Azon az úton éreztem meg először, hogy valaha ez a terület egy egységet alkotott. Ezt az érzésemet 1998-ban a hármashatár romániai oldalán Barna Gábor vezetésével végzett kutatás erősítette meg. A kutatás megkezdésekor feltételeztem, hogy a házasság mint átmeneti rítus és az életút jelentős állomása magában rejti az adott társadalom főbb jellemvonásait, rámutat az abban uralkodó normákra, értékekre. Ennek következtében a különböző időpontokban kötött házasságok összehasonlításától azt reméltem, hogy kimutathatók a normákban, vagyis a normák határainak eltolódásában történt változások. Célom az lett, hogy a kübekházi házassági anyakönyvek felhasználása által bemutassam az ehhez az életfordulóhoz kapcsolódó határokat. Ezek alatt a házasulandók életkorát, származási helyét, vallási, társadalmi helyzetét és a házasságkötés időpontját értem. A házassági anyakönyvek mellett egy kübekházi család történetén keresztül érzékeltetem a különböző határok jelentését. Emellett az is kiderül, hogy a történelmi események, a politikai határok hogyan befolyásolták az egyéni sorsokat. A kutatási célomat kvantitatív és kvalitatív módszerrel próbáltam elérni. Az előbbi, vagyis az anyakönyvek feldolgozása biztosítja azt, hogy a falu egészéről valós képet adhatok. Az ehhez szükséges mintavételt 1853-mal kezdtem meg, házassági 99